A csupasz földikutyák rendkívül kiterjedt föld alatti alagútrendszerben élnek. A több száz rokon egyedből álló közösségeket királynők uralják. A közösségeken belül a termeszekhez és a méhekhez hasonlóan vannak szaporodó és nem szaporodó kasztok. Minthogy mind közeli rokonai egymásnak, a dolgozóknak jobban megéri unokahúgaikat vagy -öccseiket gondozni, mint saját utódokat nemzeni. De ez csak egyike a csupasz földikutyák más emlősökre nem jellemző tulajdonságainak. Bőrükön például nem éreznek fájdalmat, légzésüket és metabolizmusukat pedig végletesen le tudják lassítani. Különös ellenálló képességük van emellett a rákkal szemben. Sokáig azt gondolták róluk, hogy egyszerűen nem tudnak rákosak lenni, de újabban találtak daganatot két laboratóriumi egyedben.
Az Illinois-i Egyetem biológusai most azt fedezték fel, hogy az oxigénhiányt is remekül bírják – tudósít a New York Times. Thomas Park és munkatársai már majdnem húsz éve vizsgálják ezeket az állatokat. A Science folyóiratban közölt tanulmányuk megállapításai szerint legalább öt órán keresztül elviselik a természetesnél jóval ritkább, mindössze ötszázalékos oxigéntartalmú levegőt (az oxigén a levegő 21 százalékát adja normálisan). Azért nem tudják pontosan, hogy meddig bírják, mert nem hagyták megfulladni őket, hanem öt óra elteltével beszüntették a kísérletet. Összehasonlításképpen érdemes tudni, hogy az egerek mindössze negyedórát viselnek el ötszázalékos oxigénben.
De a vakondpatkányok igazi szuperereje csak most következik: az sem öli meg őket azonnal, ha teljesen oxigénmentes közegbe helyezzük őket, tehát az oxigénkoncentrációt nullára csökkentjük. Így tizennyolc percig húzzák, miközben az egerek egy perc alatt elpusztulnak.
A titok nyitja anyagcseréjük kettősségében rejlik. Sejtjeik ugyanis nemcsak a szőlőcukor (glükóz) oxigénigényes elégetéséből képesek energiát nyerni, de a gyümölcscukor (fruktóz) oxidálásával is. Utóbbihoz pedig nem szükséges oxigén. Bár más emlősök is fel tudják korlátozott mértékben használni a fruktózt energiatermelésre, ezt nagyságrendekkel kisebb mennyiségben tudják hasznosítani, és igen rövid ideig képesek ezáltal életben maradni.
A csupasz földikutyák sem repesnek az örömtől, ha oxigén nélkül, fruktózon kell élniük: végletesen lelassul az anyagcseréjük, de életben maradnak majdnem húsz percig. A kutatók úgy vélik, hogy a föld alatti alagútjaik alacsony oxigénszintjéhez alkalmazkodva fejlesztették ki e képességet. Általában sokan összebújva alszanak, az így létrejövő földikutyakupac közepén lévő egyedeknek pedig már alig jut oxigén. A fruktózbontáshoz speciális enzimekkel rendelkeznek, amely az összes fontos szervükben megtalálható.
