Az egyik szülő a fiókanevelési időszakban valószínűleg elpusztult, így a fiatalok etetése a magára maradt madárra hárult.
A vörhenyes fecske a füsti fecskénkre emlékeztető megjelenésű és viselkedésű madár. Repülő rovarokra vadászik, sárgolyókból álló fészkét sziklafalak, épületek esőtől védett párkányzata alá építi. Utóbbi könnyen elkülöníthető a hazai fajokétól, zárt, molnárfecskeszerű fészkének bejáratához ugyanis hosszú „félcsövet” tapaszt.
Hatalmas területen elterjedt madár, elsősorban Ázsiában, de Afrikában és Európában is költ. Európában a Földközi-tenger partvidéki régiójában, Spanyolország, Portugália és a Balkán országainak belső területein fészkel.
Magyarországi költési adata eddig nem volt, és egyes kóborló példányok is nagyon ritkán, 1999–2015 között mindössze nyolc helyen kerültek elő Magyarországon. Áprilisban két, egymástól valószínűleg független megfigyelése is volt Tatán, illetve a magyar–román–ukrán hármas határ közelében.
A balatoni madarak első megfigyelési adata májusról származik. Ezt követően a madarászok 36 alkalommal figyelték meg a fecskéket.
A vörhenyesfecske-pár fészke az egyik hotel mélygarázsának mennyezetére, a faj mediterráneumi élőhelyén klasszikusnak számító helyre épült. Külön meglepetés volt, hogy az idén épült fészek mellett egy korábban, valószínűleg 2016-ban készült fészek is előkerült, amelyről eddig nem volt tudomásuk a szakértőknek. A fiókák első megfigyelése július elejéről származik, ekkor négy repülő madarat – három fiatalt és egy felnőtt egyedet – láttak a madarászok. Kedden az egyik vörhenyes fecskét még sikerült megfigyelni Balatonfüreden, a fészkelőhely közelében.
A következő évben érdekes madártani esemény lesz annak kiderítése, hogy a faj visszatér-e a balatoni fészkelőhelyre. Az új fecskefaj alkalmi megtelepedése azonban nem tudja ellensúlyozni a hazai fecskeállomány jelentős, több mint 50 százalékos csökkenését.
