A 2018-as év ősmaradványa a Balatonites-Ammonitesz, ásványa a fluorit, nyersanyaga pedig az alginit lett az internetes közönségszavazatok alapján – számolt be az MTI. Mindez a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kétnapos, hétvégi rendezvényének beharangozóján derült ki.
A földtudományi kutatásokkal foglalkozó szakemberek, a magyarországi intézetek és kutatóhelyek munkáját az érdeklődők szombaton és vasárnap a Földtudományos forgatag elnevezésű rendezvényen ismerhetik meg, amelyet kilencedik alkalommal rendez meg az intézmény.
A programon mintegy negyven hazai szakmai szervezet várja geojátszóházzal, ismeretterjesztő előadásokkal, filmvetítésekkel, ásvány- és könyvvásárral, valamint az utazó planetárium előadásaival az érdeklődőket. Emellett bemutatkoznak a földtudományi kutatással foglalkozó magyarországi állami és akadémiai kutatóintézetek, természettudományi gyűjtemények, felsőoktatási intézmények és vállalatok is.
A nemzeti parkok és a geoparkok Magyarország legszebb felkereshető földtani látványosságait mutatják be, továbbá geotúra-ajánlatokkal is várják az érdeklődőket. A hétvégén az is kiderül majd, hogy a magyar dinoszauruszkutatók milyen új leleteket fedeztek fel az idén, milyen nagy kihalások voltak eddig a Föld életében, és hogy ezek mit üzennek a ma emberének, de megismerkedhetnek a látogatók a felszín alatti vízáramlásokkal is.
Az év ásványa és az év ősmaradványa kezdeményezést, majd az év nyersanyaga szavazást először 2015-ben hirdették meg.
A jövő esztendő ősmaradványának választott Balatonites-Ammoniteszről kiderült, hogy az a triászban élt egykori tengeri élőlény, és mint ilyen kiválóan alkalmas kormeghatározásra.
A fluoritról szólva kiemelték, hogy ebből az ásványból 6 és fél millió tonnát bányásznak évente. Régóta cseppfolyósítva alkalmazzák, a kohászatban az olvadáspont csökkentésére adagolják, a vegyiparban pedig a fluorsav előállítására használják.
Elhangzott, hogy az alginit mint nyersanyag azért került a versenyzők közé, mert Magyarország egész Európában és világszinten is kivételes helyzetben van az alginitkészleteit tekintve. Ez a fosszilis biomasszából és elmállott bazalttufából, továbbá mészből álló, magas szervesanyag-tartalmú kőzet 3-5 millió évvel ezelőtt keletkezett az egykori vulkáni krátereket kitöltő tavakban és a zárt tengeri lagúnákban. A Balaton-felvidéken és Észak-Magyarországon található meg leginkább. Az alginitet leginkább a mezőgazdaságban hasznosítják, elsősorban talajjavításra vagy permetezésre.
