A hagyományos rádiók esetében már az is nehézséget okoz, hogy mondjuk egy magyar kereskedelmi állomást befogjunk a szomszédos országokban, de ha emlékszünk még a Szabad Európára vagy arra, hogy a Kossuth Rádiót idegenbe szakadt hazánkfiai is hallgatták az előző rendszerben, akkor joggal tehetjük fel a kérdést: miért nem lehet minden egyes adót ilyen messzire sugározni?
A megoldás a visszaverődő hullámokban rejlik. A magasabb rádióhullám inkább egyenes vonalban halad, menet közben vagy elvész vagy beleütközik valamibe a horizonton. A rövidhullámú frekvenciák azonban képesek visszapattanni, ugrálni, ide-oda járni ég és föld között, így kilométerek ezreit is megtehetik. Éppen ezért utóbbi rendkívüli népszerűségre tett szert, manapság is használják a hajózás, a repülés és a hadászat terén, hogy így juttassák át az üzenetet földrészeken, hegyláncokon és óceánokon. Alkalmas ugyanis arra, hogy nagy távolságokban is elérje, akiket kell. Olyankor is ehhez a megoldáshoz folyamodhatnak, amikor egy adott műholdrendszer éppen nem üzemel. Ez alapján többen úgy gondolják, a Buzzer az orosz kémhálózat külföldi ágának üzen.
Mások szerint arra is jó lehet, hogy mérje az ellenséges rakéták távolságát, bár az elmélet ellenzői szerint ebben az esetben nem ilyen hangot adna ki, inkább olyat, amely hasonlít egy autó riasztójáéra.
A legvalószínűbb, hogy a zümmögés kettős célt szolgál. Egyrészt jelezi, hogy a frekvencia foglalt, és mások nem használhatják, másrészt feltehetőleg krízishelyzetben használják a világon szétszórt kémhálózat összefogására, mozgósítására és ellátására parancsokkal.
A rádióállomás ez utóbbi képességét tesztelték is, legalábbis Maris Goldmanis rádiómegszállott szerint, aki rendszeres „hallgatója” az adónak. A BBC-nek így nyilatkozott: „2013-ban elhangzott egy parancskód – »135-ös parancs kiadva« –, ami azt vizsgálta, készen áll-e minden egy totális támadásra.”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!