Nem kell bizonygatni, hogy amikor egy férfi és egy nő elmegy vacsorázni – főleg ha még kapcsolatuk elején vannak –, az legkevésbé sem az éhség csillapításáról és a tápanyagok megfelelő pótlásáról szól. A randin minden cselekedetünkkel – tudatosan vagy tudattalanul – saját magunkat igyekszünk minél jobb színben feltüntetni a másik fél szemében, még ha ez nem is mindig sikerül.
Ettől függetlenül ott van az étel, de az ahhoz való hozzáállásunkban is a találkozó fő célja a meghatározó. Bár a rutinosabbak az evés közbeni buktatókat is igyekeznek elkerülni a fogások és a helyszín tudatos megválasztásával, viselkedésüket olyan késztetések határozzák meg, amelyekről szinte bizonyosan fogalmuk sincs.
Arról már számos tanulmány született, hogy a nők étkezési szokásai hogyan függnek attól, hogy férfi, nő társaságában vagy magányosan esznek. Azokban a kultúrákban – és ilyen manapság a legtöbb kultúra –, amelyek a karcsú női alakot díjazzák, a nők férfiak társaságában jellemzően kevesebbet esznek, írja a The Atlantic. Ezzel vélhetően abbéli elkötelezettségükről tesznek tanúbizonyságot, hogy a karcsú alakjukat a jövőben is meg kívánják őrizni. Így – evolúciós pszichológiai síkra helyezve a magyarázatot – azt kommunikálják a reménybeli partnernek, hogy érdemes velük családot alapítania, hiszen bízhat abban, hogy a hölgy később is kívánatos, és a társadalmi státusa szempontjából előnyös felesége marad.
Az azonban sokkal kevésbé ismert, hogy hogyan befolyásolja a férfiak étkezési preferenciáit a hölgytársaság. Elsőre azt feltételezhetnénk, hogy hasonló hatása lesz, mint a nők esetében, hiszen a jelenlegi korszellem nemcsak a nőknél, a férfiaknál sem értékeli az elhízást. Ugyanakkor észre kell vennünk a két nemmel szemben támasztott elvárások jelentős különbségeit is. A férfiak általában sokkal kevésbé érezhetik a média nyomását – vagy nem érdekli őket annyira –, de a közízlés szerinti ideális férfitestkép sem a végletesen sovány, hanem inkább az izmos alkat.
Mindezek alapján érdekes a kérdés, hogy vajon a férfiak hogyan alakítják, ha egyáltalán, az étkezési viselkedésüket, amikor randevún – vagy nem formális randevún, de mindenképpen hölgytársaságban – vannak. Az amerikai Cornell Egyetem evolúciós pszichológusai is ezt a kérdést tették föl. Minthogy az éttermi fogyasztást az ember önkéntelen preferenciáin túl erősen befolyásolhatják az anyagi kényszerek – magyarul hiába ennénk háromszor annyit, ha egyszer nincs rá pénzünk –, a megfigyeléseiket egy fix ár mellett korlátlan fogyasztási lehetőséget biztosító pizzázóban végezték.