Meghalt Császár Ákos

A Kossuth-díjas matematikus 94 évesen hunyt el. Nevéhez térelméleti felfedezések sora és egy saját geometriai test kifejlesztése köthető.

MTI
2017. 12. 15. 15:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Életének 94. évében meghalt Császár Ákos matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja csütörtökön – közölte az akadémia pénteken az MTI-vel.

A Kossuth-díjas matematikus tudományos tevékenységének két fő területe a valós függvénytan és a topológia volt. Az 1940-es, 1950-es években írt valós függvénytani munkái kiemelkedő, ma már klasszikusnak számító eredményeket tartalmaznak. Az 1950-es évek végétől érdeklődése a topológia felé fordult, majd az általános topológia nemzetközileg elismert szaktekintélyévé vált – olvasható a tájékoztatóban.

Megalkotta a szintopogén tér fogalmát, kidolgozta a szintopogén terek elméletét. Az általános topológia alapjairól szóló könyvét három nyelven adták ki. Nevét több matematikai fogalom, így a Császár-derivált és a Császár-poliéder is őrzi.

Császár Ákos 1924-ben született Budapesten. 1947-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet, és még ugyanabban az évben Sub Laurea Almae Matris kitüntetéses doktorrá avatták.

Egyetemi oktatói pályafutását 1946-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdte. 1952-től 1992-ig oktatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán, 1957-től egyetemi tanárként, 1994-ben lett az ELTE professor emeritusa.

1970-ben az MTA levelező tagjává, 1979-ben rendes tagjává választották. Több cikluson át volt a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának elnöke, valamint tagja az MTA elnökségének. 1966-tól 1980-ig a Bolyai János Matematikai Társulat főtitkára, 1980-tól 1990-ig az elnöke, 1990-től pedig tiszteletbeli elnöke volt, emellett két nemzetközi szakfolyóirat főszerkesztője és több nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának is a tagja volt, valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) munkájában is jelentős szerepet vállalt.

Császár Ákost 1962-ben Akadémiai Díjjal, 1963-ban Kossuth-díjjal jutalmazták. 1983-ban Szele Tibor-emlékéremben, 1992-ben pedig az ELTE-emlékéremben részesült. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 1999-ben elnyerte az Arany János Közalapítvány a Tudományért nagydíját. 2008-ban ismeretterjesztői munkásságáért Szily Kálmán-emlékérmet kapott, 2009-ben pedig elnyerte az Akadémiai Aranyérmet.

Császár Ákos búcsúztatására szűk családi körben kerül sor – írta a Magyar Tudományos Akadémia a tájékoztatóban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.