Messze kevesebb tejterméket és azzal együtt kalciumot fogyasztunk, mint kellene – vezette föl a TÉT (Táplálkozás, Életmód, Testmozgás) Platform Egyesület csütörtöki háttérbeszélgetését Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. Szervezetének, illetve az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) az állásfoglalása egyaránt kimondja, hogy az embereknek naponta fél liter tejet vagy annak megfelelő kalciumtartalommal bíró tejterméket kellene fogyasztaniuk. Ehhez képest az átlagos hazai érték a 2014-es adatok szerint mindössze 246 gramm, ami ráadásul kevesebb a 2009-ben mért, 259 grammos mennyiségnél is. A trend a friss adatok szerint sem változott, sőt a gyártók és forgalmazók tavaly két számjegyű csökkenést mértek a másfél százalékos UHT (ultramagas hőfokon hőkezelt) tejek forgalmában.
Az emberiség 8000 éve fogyaszt tejet és tejtermékeket, ekkor alakult ki az a genetikai mutáció, ami lehetővé tette, hogy felnőttkorban is képesek legyünk megemészteni a tejcukrot. A populáció egy része ekkor vált laktóztoleránssá. Ma a magyar felnőtteknek csak mintegy 10 százaléka nem iszik tejet, 62 százalékuk pedig nem fogyaszt savanyított tejkészítményeket.
– A legtöbb tejet a 18–34 év közötti férfiak és a 65 év fölötti nők fogyasztják, legkevesebbet pedig a 35–64 év közötti férfiak
– ismertette az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet friss, reprezentatív, országos kutatását Sarkadi-Nagy Eszter osztályvezető. Előadásában elmondta, hogy összességében nézve a felnőtt magyar lakosság 84 százalékának tej-, illetve tejtermékfogyasztása nem éri el az ajánlott értéket. A dietetikusszövetség 2014-es felméréséből az is kiderült, hogy már a 4–10 éves kor közötti gyerekeknek is elégtelen a tejfogyasztásuk: az ajánlott mennyiségnek csak kétharmadát isszák meg. Ez egyebek mellett azért probléma, mert a tej nagyon gazdag a csontok szilárdságában fontos szerepet betöltő kalciumban.
Hogy a tej mennyire komoly kalciumforrás, jól mutatja:
az összes kalciumbevitel 54 százaléka még így is tej és tejtermékek fogyasztásából származik.
Az országos felmérés szerint ebből 26 százalékot tesz ki a tejfogyasztás, 15 százalékot a sajtok, 6 százalékot a savanyított tejkészítmények, 5 százalékot az egyéb tejtermékek, 2 százalékot pedig a túró és túrókészítmények fogyasztása.
Bár az arányok magasak, leszámítva a legfiatalabb férfiakat, a felnőtt magyar lakosság kalciumbevitele nem éri el az ajánlott szintet, alatta marad az ajánlásokban szereplő napi 800–1000 milligrammnak. Átlagos értéke mindössze 721 milligramm, ráadásul a csontritkulás szempontjából jobban veszélyeztetett nők körében még ennél is alacsonyabb, csupán 689 milligramm. Ez különösen riasztó annak fényében, hogy a becslések szerint egymillió magyart érintő betegségről beszélünk, akik kétharmada nő.
Ráadásul a tej nemcsak remek kalciumforrás, hanem D-vitamin is sok van benne: élelmiszerekből származó bevitelének mintegy 12 százalékát a tej és a tejtermékek adják.
Mindeközben nem telíti cukorral a szervezetet: a felmérés szerint a felnőttek hozzáadott cukorbevitelének csupán 3 százaléka származik tejtermékfogyasztásból. Sarkadi-Nagy Eszter kiemeli: ez esetben populációszintű átlagokról beszélünk – aki tehát nem figyel arra, milyen tejtermékeket fogyaszt, annak nagy részét pedig tejdesszertek és cukrozott gyümölcsjoghurtok teszik ki, az komoly mennyiségben vihet be szervezetébe fölösleges cukrot. Viszont az ilyen eseteket leszámítva tejből és tejtermékekből úgy fogyasztunk keveset, hogy azok a kiegyensúlyozott, vegyes étrend fontos részei, és a bennük található értékes tápanyagok hozzájárulnak a szervezet megfelelő működéséhez.
Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője nyomatékolta: a tejfogyasztás növelése mellett nem csak táplálkozástudományi érvek állnak.
– Ezek az élelmiszerek, azon túl, hogy legfontosabb kalciumforrásaink, ráadásul vitamin- és ásványianyag-tartalmuk is jelentős, a daganatos betegségek megelőzését is segítik. Tudományos kutatások például megerősítették, hogy
rendszeres fogyasztásuk a vastagbélrák előfordulásának gyakoriságát 15-20 százalékkal csökkenti – mondta a szakember.
Hozzátette: néhány éve az is kiderült, hogy a savanyított tejtermékek, főként a joghurt fogyasztása akár a 2. típusú cukorbetegség rizikóját is mérsékelheti. Ugyan nem vagyunk minden adat birtokában, de feltételezhető, hogy ez a tejtermékek vitamintartalmának és a probiotikumoknak köszönhető.
