Elődünkről, a Homo erectusról számol be újdonságokról egy amerikai szakértő. Úgy tűnik, jól boldogult a hajózásban, sőt ehhez valamiféle nyelvet is használhatott. A felegyenesedett ember testfelépítése hasonlított a miénkhez, eszközöket készített, sőt jó eséllyel még főzött is. Afrikában jelent meg 1,8 millió évvel ezelőtt, de elkalandozott Ázsiába és Európába is – írja a The Guardian. Fosszíliáit Dél-Európában, Kínában és Indonéziában is fölfedezték. A kutatók egy része úgy gondolja, hogy az indonéziai Flores-szigeten 2003-ban talált Homo floresiensis, melyet hobbitnak is neveznek, a Homo erectustól származhat.
„Az óceánok sohasem gátolták a Homo erectust az utazásban. Bejárta a világot, eljutott a Flores-szigetre, legyőzve a világ egyik legnagyobb óceáni áramlatát” – emeli ki Daniel Everett, a massachusettsi Bentley Egyetem professzora, a How Language Began című könyv szerzője. Hozzátette: „Elhajóztak Krétára és több más szigetre is. Ezt csak szervezetten lehetett megvalósítani: vízi járműre volt szükségük, és legalább húszfős csapatokat kellett alkotniuk, hogy eljussanak ezekre a helyekre”.
„A Homo erectusnak szüksége volt valamiféle nyelvre, amikor áthajózott a Flores-szigetre. Nem tudtak volna csak egyszerűen meglovagolni egy úszó rönköt, mert az áramlat kisodorta volna őket a partra” – magyarázta Everett, aki az Amerikai Tudományfejlesztő Társaság (AAAS) Austinban megrendezett találkozóján ismertette az elméletét. „Muszáj volt evezniük. Márpedig, ha eveztek, akkor valahogy el kellett mondaniuk, hogy »evezz«, vagy »ne evezz«. A kommunikáláshoz szimbólumokra van szükség, nem csupán morgásokra” – tette hozzá Everett.
Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza. A szakember szerint a Homo erectusnak nem lehetett akkora hangkészlete, mint a mai embernek, elsősorban azért, mert híján volt a beszéddel kapcsolatos gének csoportját vezérlő FOXP2 gén egy verziójának, amely a modern és a neandervölgyi emberben is megtalálható, habár azt nem tudni, hogy utóbbi használt-e valamilyen nyelvet. Everett szerint azonban mindössze két hang is elegendő egy nyelvhez, és a Homo erectus valószínűleg ennél többre is képes volt.
Kevin Laland, a skóciai St. Andrews-i Egyetem viselkedés- és evolúcióbiológiai professzora üdvözölte Everett elméletét. Mint fogalmazott: „Azt kell megérteni, hogy a nyelv nemcsak úgy hirtelen megjelent a maga modern formájában, hanem fokozatosan alakult ki egy mindössze néhány szóból és kevés nyelvtanból gazdálkodó őskultúrából. Éppen ezért nagyon is lehetséges, hogy a Homo erectus rendelkezett valamiféle előnyelvi képességgel” – tette hozzá a szakember, megjegyezve, hogy saját kutatásai is alátámasztják Everett teóriáját.
Mások szerint azonban kevés a bizonyíték arra, hogy a Homo erectus jó tengerész volt, hát még arra, hogy valamilyen nyelvet használt. „Nem fogadom el azt az elgondolást például, hogy a Homo erectusnak mindenképpen hajóra volt szüksége ahhoz, hogy eljusson a Flores-szigetre” – húzta alá Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa, hozzátéve, hogy az előemberek akár a növényzettel együtt is átsodródhattak a szigetekre egy-egy szökőár alkalmával.
Stringer szerint ugyanakkor a 700 ezer és 300 ezer évvel ezelőtt élt heidelbergi emberről (Homo heidelbergensis) elképzelhető, hogy képes volt bizonyos szintű beszédre. „Úgy vélem, hogy a heidelbergi embernek elég összetett élete lehetett ahhoz, hogy szüksége legyen a beszédre, noha nem a modern emberi nyelv szintjén. A Homo erectust illetően azonban nem vagyok biztos” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy az eszközhasználat ténye nem eléggé meggyőző bizonyíték. „A csimpánzok és a varjak is készítenek és használnak eszközöket, az emberéhez hasonló nyelv nélkül is” – jegyezte meg Stringer.
