Justin Trudeau kanadai miniszterelnök akkor vált végérvényesen a (külföldi) geekek rocksztárokat megszégyenítő népszerűségű hősévé, amikor egy kvantum-számítástechnikai kutatóközpontba látogatott. A sajtótájékoztatón az egyik riporter meglehetősen lekezelő módon megjegyezte, hogy eredetileg a kvantumkomputer működéséről akart kérdezni, aztán – gúnyos nevetés kíséretében – inkább kérdezett valami egyszerűbbet. Trudeau azonnal felismerte a szituációban rejlő lehetőséget arra, hogy felrobbantsa az internetet, és a „politikusi” kérdés helyett a kvantumszámítógépről kezdett beszélni: elmondta azt a bővített mondatot, amelyet a tájékozott, de laikus emberek vissza tudnak idézni. Azt, hogy míg a klasszikus biteknek két állapotuk van (vagy halad áram az adott kapcsolón, ekkor 1 a bit állapota, vagy nem, ekkor 0), addig a kvantumbitek (amelyeket qubitnek szokás rövidíteni) a szuperpozíció jelenségének köszönhetően rettentően sok állapotban létezhetnek, ami – legalábbis elméletben – soha nem látott mértékben megnöveli a számítási kapacitásukat.
A kvantumszámítógép státusa a szép reményű, ámbár mindeddig a várakozásokhoz képest elszomorító lassúsággal fejlődő technológiák között a hidegfúzióhoz hasonlítható. Mindenki tudja, hogy ha egyszer megvalósul, a feje tetejére áll a világ. Például azért, mert a ma feltörhetetlennek hitt titkosítási technológiák, amelyek azért számítanak biztonságosnak, mert a mai számítógépeknek évezredekre lenne szükségük a megfejtésükhöz, a kvantumszámítógépekkel egy szempillantás alatt visszafejthetők lesznek.
De ez csak a jövő zenéje, ahogy az volt tíz vagy húsz évvel ezelőtt is. Bár a tudományterület kutatói (ki tudja, hogy őszintén vagy csak anyagi támogatásuk felturbózásáért) kvantumforradalomról beszélnek, időnként olyan véleményeket is hallani,
a kvantumszámítógép nem is biztos, hogy alkalmas lesz olyan feladatok elvégzésére, amelyeket az emberek nagy többsége jelenleg a számítógépek fő funkciójának tart.
Az mindenesetre nyilvánvaló, hogy van még mit kutatni a kvantumtudomány terén, pláne, ha ezen ismereteket nemcsak az alapkutatás szintjén, de az alkalmazott tudományok között is hasznosítani szeretnénk.