A Rochesteri Egyetem professzora, Robert Doran szerint White ragaszkodott hozzá, hogy minden történet csupán fikció, és míg a történelmi tények tudományosan igazolhatóak, a történetek nem. White úgy látta, még a legalapvetőbb történetelbeszélés is magába foglalja, hogy a történész eldönti: hol kezdje el az események leírását, és azt hol fejezze be. Tehát magán az elbeszélőn fog múlni, minek tulajdonít jelentőséget, és miről véli éppen úgy, hogy elhanyagolható a nagy egészt illetően.
White fontos szövege még az 1980-as A narrativitás szerepe a valóság reprezentációjában, ami magyar nyelven is olvasható. Ebben arra a következtetésre jut: „a valóságos események reprezentációjában a narrativitásnak tulajdonított érték abból a vágyból táplálkozik, hogy a valóság eseményeit az életnek oly koherenciát, integritást, teljességet és befejezettséget felmutató képében ábrázoljuk, amely kép csak a fantázia szülöttje, s nem is lehet más. Az az elképzelés, hogy a valóságos események szekvenciái a történetek ugyanolyan formai jegyeivel rendelkeznek, mint a képzeletbeli események, csakis vágyakban, ábrándokban, a képzeletben gyökerezhet.”
