Az MTI első jelentésében még azt írta, hogy az objektum nagyjából Sao Paoloval egy vonalban az Atlanti-óceánba csapódott be, ám a kínaiak tájékoztatása szerint valójában a Csendes-óceán déli részéről van szó.
Az űrállomás közép-európai idő szerint 2 óra 15 perckor lépett be a Föld légkörébe.
A kínai űrkutatási hivatal az eszköz visszatérése előtt igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy nagyon kicsi a valószínűsége egy nagyobb darab földbe csapódásának, ezáltal emberi sérülésnek. Miután kiderült, hogy a tengerbe esnek a darabok, a veszély még kisebb volt.
Kína 2011 szeptemberében bocsátotta fel a 10,4 méter hosszú, mintegy 8 tonna tömegű Tiankung-1-et, és az űrállomás az évek során hat kapcsolódási manővert hajtott végre a kínai Sencsou (isteni hajó) űrhajókkal.
2016 óta már a Tiankung-1 utódja is a Föld körül kering. Az új kínai űrlaboratóriumban az ott dolgozó két asztronauta hosszabb időt tölthet, mint a korábbi modellben.
Az űrállomások feladata, hogy előkészítsék a tervek szerint 2022-ben elkészülő kínai űrállomás építését és üzemeltetését. Amikor a Nemzetközi Űrállomás (ISS) várhatóan 2024-ben befejezi működését, Kína lesz az egyetlen nemzet, amely állandó állomással rendelkezik a világűrben.
