Az első lövegeket ő maga készítette el Bodvajban. A megfelelő eszközök hiányában az ágyúkat sajátos eljárással készítették: először fából kifaragták és esztergálták a mintát, majd kettévágták, és agyagba nyomták. Az agyag megszáradása után a két részt összeillesztették, és vaskapcsokkal rögzítették, mégpedig úgy, hogy egy agyaggal bevont farudat helyeztek a cső hossztengelyébe. Végül az üreget kiöntötték. Bár ez a szükségmegoldás eredményes volt, nem volt tökéletes, a furat rendszerint tágra sikeredett, és a vízszintes öntés miatt az öntvény nem lett elég tömör, ezért gyakori volt a csőrobbanás. Az ágyúgolyókat a közeli fülei hámorban öntötték.
November 23-án ismét gyűlést tartottak Sepsiszentgyörgyön, hogy döntsenek a fegyveres ellenállás kérdéséről. Gábor Áron november 28-án mutatta be első ágyúját: a négy ló vontatta löveg végigvonult a városon, majd egy dombon állították fel. Készítője személyesen állt az ágyú mögé, és első lövése a cél kellős közepébe talált, ami hatalmas lelkesedést váltott ki a szemlélőkből. Az ágyúk Hidvégnél estek át a tűzkeresztségen, s akkor is célba találtak.
November-december folyamán, immár Turóczi Mózes irányítása mellett, egy másfél fontos rézágyút, két hatfontos vaságyút és négy háromfontos rézágyút öntöttek. A székelyföldi ágyúgyártás és a tüzérség szervezése folytatódott, Kézdivásárhelyen 63 bronzágyút öntöttek, illetve szereltek fel, és a tüzérek képzésére iskolát is létesítettek. A székelyföldi ágyúkkal a Kárpátok átjáróit védték, jó néhányat pedig Bem seregéhez küldtek.
Gábor Áron őrnagy 1849. július 2-án a kökösi csatamezőn vesztette életét, a sors iróniája, hogy életét ágyúgolyó oltotta ki. A halálos találat után Uzonba vitték, onnan indult másnap a holttestet szállító menet szülőfalujába, Bereckbe. A katolikus Gábor Áron végül – kényszerűségből – az eresztevényi református temető szélén lelt végső nyughelyre, egyszerű temetési szertartással, harangszó nélkül.
1892-ben állították fel méltó síremlékét, az emlékmű körül később kopjafarengeteg nőtt ki a földből. A magyarság egyik emlékhelyévé vált, ahol felirat hirdeti: „eljárjon ide lelkesedést meríteni a múltakból, és hazaszeretetet tanulni a jövőre a mai és a következő nemzedék”.
