Kiről kapta a nevét a Bükk ékköve, Lillafüred?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Lillafüredet méltán tartják a Bükk hegység ékkövének. A festői környezetben meghúzódó kis település közigazgatásilag ugyan Miskolc egyik kerületének számít, de a nagyvárostól több kilométer távolságra, a Bükk-vidék keleti hegycsúcsai között a Szinva és a Garadna patakok összefolyásánál fekszik, érintetlen természeti környezetben. A település neve a dualizmus korának egyik neves mágnásától, Bethlen Andrástól gróftól, gróf Szapáry Gyula miniszterelnök és Wekerle Sándor első kormányának földművelésügyi miniszterétől származik.

2026. 11. 17. 17:53
Kiről kapta a nevét a Bükk ékköve, Lillafüred?
A festői Hámori-tó Lillafüreden Forrás: Wikimedia Commons/Szalax
Bethlen András elhárította, hogy róla nevezzék el a települést  Fotó: Wikimedia Commons

A XIX. században a nagy múltú Vay család fontos szerepet játszott Borsod-Abaúj vármegye életében; Vay Erzsébet ugyanis báró Vay Béla, a vármegye főispánja és gróf Teleki Zsófia leánya volt. 

A Vay családban Erzsébetet Csokonai Vitéz Mihály iránti tiszteletből a költő szerelme után Lillának becézték. 

Bethlen András kérésének eleget téve ezért lett a község neve – Vay Erzsébet barónő után – Lillafüred.

"Lilla", vagyis Vay Erzsébet bárónő  Fotó: Wikimedia Commons

 A névadó arisztokrata hölgy azonban nem sokáig maradt Miskolcon, a szépséges és róla elnevezett Lillafüred környékén, mert 1909-ben a sógora halála után a férjével együtt a horvátországi Verőce vármegyei Nekcsére költöztek, az ott megörökölt birtok kastélyába.

Férje, Pejácsevich Tivadar gróf, valódi belső titkos tanácsos és örökös főrendiházi tag a későbbiekben is fontos tisztségeket töltött be az Osztrák-Magyar Monarchiában; 1903-ban az uralkodó, Ferenc József császár horvát-dalmát-szlavón bánnak nevezte ki, majd 1913-ban gróf Tisza István kormányában ő lett a horvát-dalmát-szlavón ügyek minisztere. 

Gróf Pejácsevich Tivadar, Lilla férje   Fotó: Wikimedia Commons

Az első világháború után „Lilla” a férjével együtt Bécsbe költözött, és soha többé nem tért vissza Magyarországra.

Lillafüred és a bethleni konszolidáció

A vesztes világháború és az 1920. június 4-én kihirdetett, az országot súlyosan megcsonkító trianoni békeszerződés után az akut belpolitikai és gazdasági válságból az 1921. április 14-én miniszterelnökké kinevezett gróf Bethlen István, -Bethlen András rokonának- kormánya vezette ki Magyarországot. 

   Bethlen István gróf (középen, keménykalapban) nevéhez fűződik az 1920-as évek konszolidációja             Fotó: Bundesarchiv

Tíz éves miniszterelnöksége idején, az úgynevezett bethleni konszolidáció évtizedében többek között nem csak hogy megteremtette az ország belső békéjét, hanem rendbe tette a gazdaságát is, megállítva a vágtató inflációt és bevezetve a korabeli Európa egyik legstabilabb fizetőeszközét, a pengőt. 

Bethlen gróf a 20-as évek nehéz pénzügyi helyzetében sem feledkezett meg a magyar kultúra és oktatás, illetve a tudomány fejlesztéséről, 

amit kultuszminisztere, Klebersberg Kuno gróf nevéhez fűződve a falusi iskolarendszer kiépítésén kívül olyan rangos intézmények szimbolizáltak, mint például a Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet, vagy a tihanyi Limnológiai Kutatóintézet felavatása. 

Az üdülőtelep építése egy 1932-es felvételen  Fotó: Wikimedia Commons/Dobrossy, I.

Az 1920-as évek elején gróf Bethlen István fejében fogalmazódott meg az az ötlet is, hogy Lillafüredet színvonalas üdülőteleppé fejlesszék. 

A miniszterelnöknek az volt az eredeti terve, hogy a szép természeti környezetben egy olyan európai színvonalú reprezentatív kormányüdülőt hozzanak létre, ahol nyugodt körülmények között építhetik, illetve ápolhatják Magyarország nemzetközi kapcsolatait, külföldi delegációk és diplomaták számára szervezett fogadásokon. 

Kormány-reprezentációs célokra szánták szánták  Fotó: Fortepan/Szekrényesy Réka

Az építkezést 1927-ben, a kor neves műépítésze, Lux Kálmán tervei alapján kezdték el, és 1930. június 5-én adták át a függőkerttel, ródli és bobpályával, valamint sífelvonóval is felszerelt reprezentatív épületegyüttest.

Magyarország egyik legszebb vidéke

Lillafüred immár több mint egy évszázada vonzza a szép természeti környezetet és a túrázást kedvelő hazai turistákat, valamint külföldi vendégeket. A Hámori-tó fekvése, a tavat körülölelő magas hegyek, továbbá a Bükk-fennsík közelsége egyaránt sok felfedezni valót kínál az ide látogató turistáknak.

Meredek oldalú hegyek között fekszik a Hámori-tó  Fotó: Wikimedia Commons/ Honza Groh

 Igazi világkuriózumnak számít az Anna-barlang, 

a földkerekség mindössze nyolc látogatható mésztufa barlangjainak az egyike, ami 1982-től Magyarország fokozottan védett természeti értékei közé tartozik. 

Az Anna-barlanghoz egészen közel fekszik egy másik természeti csoda, a Szent István-barlang, a környék legnagyobb és különösen szép cseppkőbarlangja is. A barlang Nagyteremnek, illetve Kilátónak és Színházteremnek nevezett kiszélesedő járataiban lélegzetelállítóan szép cseppkőformációk figyelhetők meg. 

A Szent István-barlang lenyűgöző cseppkő-képződményei  Fotó: Wikimedia Commons/Vaclav

A Szent István-barlang mikroklímája rendkívül jótékony hatású és kiválóan alkalmas a légzőszervi megbetegedések gyógyítására, ami miatt 1991-ben gyógybarlanggá nyilvánították, és egyik termét terápiás célokra használják. 

A Szent Anna-barlanghoz hasonlóan a Szent István-barlangot is Magyarország fokozottan védett természeti értékei között tartják nyilván. 

Ugyancsak Lillafüred nevezetes látnivalóinak egyike az ország legnagyobb függőleges esésű, húsz méter magas vízesése, a Lillafüredi-vízesés.

A Lillafüredi-vízesés húsz méter magas  Fotó: Wikimedia Commons/Dudás József

 A Lillafüred-vízesés eredendően természetes zuhatag volt, de jelenlegi formája már mesterséges kialakítású, ami az 1920-as évek végén itt zajló nagy építkezések idején nyerte el a mostani arcát. 

A vízesésben a hideg és fagyos teleken rendkívül látványos jégcsatornák alakulhatnak ki. 

Érdemes megemlíteni, hogy a Szent Anna-mésztufabarlang egy része is közvetlenül a vízesés alatt helyezkedik el. Nyáron a Hámori-tó népszerű csónakázó terepnek számít, sőt, a tiszta és mély vízben az arra képzettséggel rendelkező kalandvágyó turistáknak még légzőkészülékes búvárkodásra is van lehetőségük.

20240516 Miskolc
Hotel Palota Lillafüred
fotó: Havran Zoltán (HZ)
Magyar Nemzet
Lillafüred és környéke az ország egyik legszebb tájegysége  Fotó: Havran Zoltán

Éppen e pártalanul szép természeti adottságainak köszönhetően Lillafüred, a néhai Vay Erzsébet bárónő becenevét viselő település és környéke, méltán sorolható Magyarország legszebb vidékei közé.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.