A magyar kutató sikereire az ENSZ is felfigyelt

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Czöndör Katalin, az első neurobiológus, akit ösztöndíjjal segít az ENSZ, Bordeaux-ban kutatja az agy működését. Interjú.

Kuslits Szonja
2014. 03. 27. 8:10

– Az ösztöndíjjal egy évig kutathat külföldön. Pontosan milyen támogatást adnak?
– Az az összeg, amit a díj keretei között kapunk, a megélhetést hivatott biztosítani, azaz a lakhatást, étkezést, hazautazást. A költségek persze országtól függően eltérnek egymástól, az én esetemben szükségem lesz kiegészítésre is, mert önmagában ez a pénz nem fedez mindent.

– Miért épp a bordeaux-i intézményt választotta?
– Még doktoranduszkoromban nyílt lehetőségem arra, hogy ellátogassak ebbe az intézménybe, ahol részt vettem egy általuk rendszeresen megrendezett nyári iskolában. Az alatt a három hét alatt, amely során tudományos előadásokat hallgattunk és kisebb kísérleti projekteken dolgoztunk, volt időm jobban megismerni az intézetben folyó kutatásokat és az ott dolgozó kutatókat is. Az intézet technikai felszereltsége, tudományos közege és az ott dolgozó kutatók mind mély benyomást tettek rám. Az a tapasztalat, amit Bordeaux-ban szerezhetek, nagyon sokat jelent mind szakmailag, mind emberileg.

– Milyen nehézségekre számít?
– Már egy ideje elkezdtem a munkámat Bordeaux-ban, aminek a témája különbözik az otthon végzettől. Így a kezdeti nehézségeken is túl vagyok már, amik legfőképpen abból adódtak, hogy egy idegen országba kellett költözzek, ahol a nyelvet sem beszéltem igazán, és nem ismertem senkit. Nem volt könnyű, de utólag úgy érzem, hogy ez egy nagyon fontos tapasztalat volt a számomra, és mostanra már csak a humoros történetek maradtak meg abból az időszakból.

– Pontosan mit kutat, mivel hívta fel magára a figyelmet?
– Egy csoport részeként az idegsejtek közötti kapcsolatok, az úgynevezett szinapszisok kialakulását kutatom. A szinapszisok az egyik idegsejtről a másik idegsejtre történő információátadásáért felelős struktúrák, amelyek egészséges működése elengedhetetlen ahhoz, hogy az agy a bejövő információkat feldolgozza és a megfelelő válaszokat kialakítsa. Kutatásaink célja annak megértése, hogyan alakulnak ki ezek a kapcsolatok az idegsejtek között, és milyen folyamatok határozzák meg egy adott szinapszis típusát. Számos mentális betegségnél, mint például az autizmus spektrumzavar, illetve a skizofrénia esetében kimutatható e kapcsolatok hibás működése. Bár ezen betegségek kialakulásának háttere rendkívül összetett, úgy gondolom, hogy az egészséges folyamatok minél jobb ismerete közelebb vihet minket a kóros működések megértéséhez is, ami végül hozzájárulhat a célzottabb kezelések kifejlesztéséhez is.

– Neurobiológusként hogyan képzeli el a további szakmai pályafutását, mik a tervek?
– Egyelőre több lehetőséget is el tudok képzelni, ezért szeretném ezt az egy évet arra is felhasználni, hogy feltérképezzem az irányokat és eldöntsem, merre megyek majd tovább.

– Milyen érzés volt a Sorbonne-on fiatal női kutatóként ösztöndíjat átvenni?
– Nagyon megható volt. Egyrészt a hely szellemisége miatt, másrészt mert Magyarország képviselőjeként vehettem át az ösztöndíjat. Úgy érzem, hogy ez az elismerés nemcsak nekem szól, hanem mindazoknak Magyarországon, akik különböző módon hozzájárultak ahhoz, ahol most tartok.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.