Ha az operáció mellett születik meg a döntés, akkor kezdetét veszik a vizsgálatok: fül-orr-gégész és altatóorvos (kikérdezi szülőket a korábbi betegségekről) nézi meg a gyermeket, illetve laborvizsgálatot is végeznek. Amennyiben a gyermeknél horkolás és légzéskihagyás tünete miatt merült fel a műtét, akkor kötelező alvásvizsgálatot végezni. Alvás közben figyelik a gyermek mellkas- és hasmozgását, levegővételét, pulzusát, és EKG-t is végeznek. Ez azért fontos, mert ha felmerül az apnoe (légzéskimaradás), akkor a gyermeket műtét közben és után is máshogy kell megfigyelni, különös figyelmet fordítva a légzésközpontra.
„A fél-háromnegyed órás műtét előtt fél órával a gyerekek „boldogságszörpöt” (szorongáscsökkentőt) kapnak, amitől picit elkábulnak, majd ezt követi az altatás. A műtét után két óráig nincsenek tudatuknál a gyerekek, az ébredés a legnehezebb, ilyenkor ugyanis a gyermek vérmérsékletétől függően, kemény hisztire is kell olykor számítani” – hívta fel a figyelmet a szakorvos.
„A mandulaműtét nem életmentő műtét, nem kell azon nyomban megcsinálni, különböző kezelésekkel ki lehet tolni az időpontját” – mondta dr. Benedek Pálma. Amennyiben felmerül a mandulaműtét gyanúja, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulni és szakértő véleményét kikérni.
