Csontritkulás: így kerülhetjük el a néma járványt

A betegség végzetes combnyaktöréssel járhat.

– Tudjuk, hogy a magyarok több mint kétharmada szenved D-vitamin-hiányban tél végére. Ha megszűnne a D-vitamin-hiány, 7-10 százalékkal csökkenne a halandóság és három évvel nőhetne az átlagéletkor.  Mikor és mennyi D-vitamin-pótlásra lehet szükségünk?
– A mi földrajzi szélességi körünkön csak a három nyári hónapban tartalmaz a napsütés elegendő UV-B sugárzást, ami elengedhetetlen a D-vitamin képződéséhez. Ehhez nem kell órákat napoznunk, elég rövid ujjúban 20 percet sétálni nyáron a napon. Szeptembertől májusig akármennyire is süt a nap, nem tartalmaz a D-vitamin-képződéshez elegendő UV-B sugárzást. Ezért ezekben a hónapokban célszerű pótolni a vitamint. Ennek mennyisége 2000 egység naponta, ha D-vitamin-hiányosak vagyunk, akkor először fel kell tölteni a raktárakat, mivel a 2000 egység csak a fenntartásra elegendő.

– A betegség rizikótényezői közé szokták sorolni a mozgásszegény életmódot, a pajzsmirigy-túlműködést, az egyes típusú cukorbetegséget, a dohányzást, a felszívódási zavart, a D-vitamin-hiányt, bizonyos gyógyszerek (például vérhígítók, epilepszia ellenes szerek, szteroidok) tartós és folyamatos szedését. Legnagyobb veszélyben mégis az idősek vannak. Mire kell nekik különösen figyelniük?
– Nagyon fontos a mozgás, természetesen nem élsportról van szó, egy idős embernek napi fél óra séta is elegendő. A megfelelő táplálkozásra is kellő figyelmet kell fordítani. Akinél már kifejlődött a betegség, de még nem alakult ki törés, azt azonnal kezelni kell. Nagyon fontos, hogy a törések eséskor következnek be, az időseknek óvniuk kell magukat ettől. Vigyázni kell, hogy a lakásban ne legyen csúszós szőnyeg, csúszós felület, altatót is csak akkor vegyenek be, ha már tényleg lefeküdtek, gyakori ugyanis, hogy altató hatása alatt sétálgatnak a lakásban, majd elszédülnek, elesnek, és máris kész a baj. Ma már lehetőség van úgynevezett csípővédő nadrág viselésére is, amit fel lehet íratni és segédeszközboltban lehet beszerezni. A nadrágban a csípők felett olyan anyag van bevarrva, aminek nagyon nagy a teherbírása, ha valaki tehát mégis elesik, és ráesik a csípőjére, akkor az nagy eséllyel kivédi a törést.

– Van-e tünete a csonttörés előtt a betegségnek?
– Nincsen tünet a korai szakaszban, ha már tünet van, az már előrehaladott állapotát jelenti a betegségnek. Ha valakinek a családjában volt már csontritkulás, akkor az intő jel lehet, illetve az is, ha valakinek olyan betegsége van, ami hozzájárulhat a korral történő csontvesztéshez, vagy ha valaki hirtelen lefogy, vagy alapból vékony a testalkata, ráadásul középkorú nő, akkor érdemes vizsgálatot végeztetni. A csontritkulás szempontjából a férfiak – lévén, hogy a betegség kétszer annyi nőt érint, mint férfit – háttérbe vannak szorítva, pedig náluk is előfordul ez a betegség, csak később jelentkezik.

– Hol áll európai viszonylatban Magyarország a csontritkulás megelőzésében-kezelésében?
– Közel húsz éve, közel száz jól felszerelt csontritkulásközpont van Magyarországon, nagyon jó a szakmai felkészültség, amivel megelőzzük Európa nagy részét, annyira, hogy már évekkel ezelőtt az Európai Unió is mintaként jelölte meg a hazai oszteporózis-ellátórendszert. Egy tavalyi felmérés szerint 2004-2012. közötti nyolc évben jelentősen csökkent Magyarországon a csontritkulásos törések száma, ezen túlmenően a csontritkulásos betegek átlagos életkora is megnövekedett, és csökkent a halálozás. Azt mondhatjuk, hogy a csontritkulás kezelése Magyarországon költséghatékony.

D-vitamin:

Viszonylag kevés természetes élelmiszerben fordul elő nagyobb mennyiségben, a magyarosnak tekintett táplálkozásból mindössze 80-100 nemzetközi egységnyihez juthatunk hozzá naponta (ez egészségesek esetében csupán fele az ajánlott bevitelnek, idősek és várandósok esetén mindössze negyede). A hiányállapot leküzdése miatt nagy jövő állhat a D-vitaminnal dúsított élelmiszerek előtt.

Az olajos magvak, a mák és a tejtermékek amelyek tartalmaznak D-vitamint.

Kalcium:

A tehéntej körülbelül 114-120 mg/100 g kalciumot tartalmaz, a sajtok 400-850 mg/100 g-ot, a savó eltávolítása miatt kisebb kalciumtartalmú túró 90 mg/100 g-ot. A tejtermékek kalcium-foszfor aránya is megfelelő: a tejnél 1,7, a sajtoknál 1,5-1,6. A savanyított tejtermékekből a tejsav hatása következtében még jobban szívódik fel a kalcium. Egyéb táplálékfélék közül viszonylag nagy mennyiségű kalciumot tartalmaznak az olajos magvak, a száraz hüvelyesek, a szója, bár annak a fitáttartalma rontja a felszívódást. A zöldségek közül jó kalciumforrás a brokkoli és a kelkáposzta. A paraj és a sóska a nagy kalciumtartalma ellenére a felszívódást gátló oxaláttartalom miatt nem tekinthető jó kalciumforrásnak.

(Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége)

Itt fontos megjegyezni, hogy sajnos vannak, akik nagyon sok tejterméket fogyasztanak, mégis csontritkulásban szenvednek, ilyenkor valamilyen felszívódási betegség állhat a háttérben, és mielőbb orvoshoz kell fordulni.