Ez az ismerettár bárki számára elérhető az interneten, a neuroelectro.org címen. Nathan Urban, az egyetem idegtudományi központjának igazgatója a kezdeményezésről elmondta, hogy a fő céljuk az volt, hogy elősegítsék az idegsejtek közötti kapcsolatok feltérképezését. Vannak ugyanis olyan agyterületek, amelyek neuronjairól viszonylag sokat tudunk, míg más régiók idegsejtjeiről szinte semmit. Az ismert neuronok tulajdonságait átlátva talán következtethetünk az ismeretlenek jellemzőire is.
Az adatbázis jelenleg főként az idegsejtek elektrofiziológiai tulajdonságaira koncentrál (a neuronok úgy kommunikálnak egymással, hogy nyúlványaikon keresztül ingerületnek nevezett elektromos impulzusokat adnak át szomszédaiknak). Az adatbányászó algoritmus minden cikkben megkereste az adott idegsejten végzett kísérletet részletező fejezetet. Kigyűjtötte, hogy hogyan ingerelték a sejtet (ez általában elektromos impulzust jelent) és az hogyan reagált a kezelésre. Ezután a kísérletek eltérő körülményeit értékelve standardizálta az adatokat, amelyek ezáltal összehasonlíthatóvá váltak.
Az automatizált módszerrel eddig mintegy száz különféle idegsejttípusról sikerült információt gyűjteni, ez az összes ismert neuron harmada. Természetesen a program időnként hibákat vét, így az adatokat ellenőrizni kell. Ezt meggyorsítandó tették szabadon szerkeszthetővé az adatbázist bárki számára.
A honlapot bemutató közleményükben azt is demonstrálják, hogy az egyre jobban kiépülő adatbázist mire lehet majd a jövőben használni. A hasonló elektromos aktivitásuk alapján máris több olyan sejttípus között találtak kapcsolatot, amelyek külön-külön már rég ismertek voltak, de eddig senkinek sem tűnt föl, hogy közük lehet egymáshoz.
Hasonló, neurológiai célú adatbányászati kutatások hazánkban is folynak.
– E módszerek az idegtudományi kutatások élvonalába tartoznak. Magyarország most zárkózik fel ehhez a vonulathoz -– tájékoztat Telcs András. – Pattern elnevezésű, több kutatóhely együttműködésével létrejött csoportunk a Nemzeti Agykutatási Program keretében is ezen dolgozik. Úgy tervezzük például, hogy a Központi Orvostudományi Kutatóintézetben a hipokampuszról képalkotási eljárásokkal kapott, majd elemzett adatokat meg fogjuk osztani a nemzetközi idegtudományi kutatóközösséggel. Sőt nemcsak az adatokat, hanem azokat az algoritmusokat is, amelyeket a soksejtes aktivitás elemzéséhez kifejlesztünk.
