Egyes kozmetikai cégeknél pedig nem csupán a gyártási folyamat egyik stádiumában jelenik meg az embrióból kitenyésztett szövet, hanem közvetlenül része a készterméknek, ilyenek például egyes ránctalanító krémek. Ez az unióban 2013-tól kifejezetten tilos, ám az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hiába írják elő a termékek összetevőinek világos feltüntetését, ha azokat egyes Európán kívüli országokban titkosíthatja a gyártó, ha nem károsak a fogyasztóra – mondta a biztoshelyettes.
„Az embriószövet ilyen jellegű felhasználása nyilvánvalóan nem rongálja a fogyasztó testi egészséget, de azt hiszem, sokak szerint a lelket annál inkább. Az pedig egyértelműen elfogadhatatlan, ha a fogyasztó esetenként nem is tudhatja, hogy amit megvásárol és elfogyaszt, az miből és hogyan készült. Ez már a lelkiismereti szabadságot sértheti, ami európai dokumentumokban és a magyar alaptörvényben is rögzített alapvető emberi jog” – fejtette ki.
Magyarországon feltehetően még nem árasztották el a boltok polcait az ilyen jellegű termékek, bár az internetes kereskedelemben már ma is sokféle ellenőrizetlen termék beszerezhető. Az azonban bizonyos, hogy eljött az ideje a probléma feltérképezésének, a figyelemfelhívásnak és a kihívásra adott egységes alapjogi szemléletű, morális megalapozottságú válasz megfogalmazásának – fűzte hozzá.
A zöldombudsman emlékeztetett arra, mekkora felháborodást keltett Európa-szerte, mikor felmerült annak a gyanúja, hogy lóhús van olyan ételekben, amelyeken ezt nem tüntetik fel. Vajon akkor az emberi méltóság és az emberi jogok európai közmegegyezésen alapuló hagyományaival, kultúrájával miként egyeztethető össze az emberi embriók gazdasági célú felhasználása, ami csökkenti az emberi élet értékét, leértékeli az emberi jogokat? – tette fel a kérdést.
