„Apróságnak tűnik, de ez lehet a kirakós hiányzó darabja – mondta Michael Worobey. – Ahogy megvan a kulcs, sok más részlet is a helyére kerül." Ha egy beteg korábban megfertőződött H1-vírussal, az magyarázat lehet arra, hogy az 1918-as járvány idején miért volt sokkal alacsonyabb a halálozási ráta a körükben, mint azoknál, akik a legnagyobb számban haltak meg, vagyis a 29 év körüliek csoportjánál.
Az IAV jellemzően és elsősorban kisgyerekekre, valamint idősekre halálos, a spanyolnátha vírusa azonban a 20-40 év közöttiek közül szedett nagy számban áldozatokat, akiknek halálát a legtöbb esetben másodlagos baktériumfertőzések, azon belül is tüdőgyulladás okozta.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban a szerzők azt írták, ennek hátterében az állhatott, hogy sok, a járvány idején fiatal felnőtt 1880 és 1900 között született, és gyerekként a H3N8 influenzának volt kitéve, így semmiféle védettséget nem szereztek a spanyolnátha vírusával szemben. A H3N8 vírusnak másmilyen antigén fehérjéi voltak, mint a H1N1 vírus két fő antigén fehérjéi.
