Fény derült az „isteni részecske” titkára

A 2012-es esztendő is bővelkedett jelentős tudományos eredményekben, régészeti feltárásokban és technikai találmányokban. Íme egy válogatás ezekből.

Február – Ausztrál kutatók „megépítették” a világ legkisebb, mindössze egyetlen foszforatomból álló tranzisztorát, létrehozásával újabb lépést tettek a kvantumszámítógép megalkotása felé. Az új nanotranzisztor jelenleg csak mínusz 196 Celsius-fokon működik.
Április – Új szubatomi részecskét, egy könnyű és két nehéz kvarkból álló új bariont fedeztek fel a Zürichi Egyetem kutatói az Európai Nukleáris Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetője segítségével.
Július – A CERN két független kutatócsoportja is bejelentette, hogy a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon létezésére utaló bizonyítékokat találtak. (Az „isteni részecske” létezését a brit Peter Higgs jósolta meg 1964-ben, aki úgy vélte, hogy a kérdéses bozon betölti a „rést” a természet alapvető működését leíró standard modellben, hiszen nélküle a 13,7 milliárd éve, az ősrobbanás után uralkodó káoszban a szerteszét röpködő „részecsketörmelékből” nem alakulhattak volna ki a csillagok, a bolygók és a galaxisok.)
November – Az amerikai Stanford Egyetem fizikusai megfigyelték, hogy egyes részecskefolyamatoknak van preferált iránya az időben: az idő szubatomi szinten is lehet aszimmetrikus. Korábban lehetetlennek tartották, hogy kísérletileg vizsgálható az instabil részecskék időmegfordítási szimmetriája.

KÉMIA

Június – A kémikusok nemzetközi szervezete (IUPAC) jóváhagyta két új, a másodperc töredékéig létező transzurán elem, a 114-es rendszámú livermorium (Lv) és a 116-os flerovium (Fl) nevét.
Július – Német kutatók első ízben mutattak ki közvetlenül természetes elemi fluort az antozonit nevű fluoritban. A fluor minden kémiai elem közül a leginkább reakcióképes, még a laboratóriumi üvegeszközök sem képesek ellenállni neki.
Augusztus – Tapasztó Leventének és munkatársainak az MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében a világon először sikerült a grafén szerkezeti hullámosságát nanométer alatti pontossággal szabályozni. (A grafit egyetlen atomnyi vastagságú rétegéből álló grafén különleges anyag, amelyet a szilícium helyettesítőjeként alkalmazhatnak integrált áramkörökben, számítógépekben, napelemekben.)
Szeptember – Japán kutatóknak sikerült előállítaniuk a megfoghatatlan, a periódusos rendszerből eddig hiányzó, 113-as rendszerszámú, sorszáma alapján ideiglenesen ununtriumnak nevezett elemet. Ennek atommagjában 113 proton van, és a Földön nem fordul elő természetes állapotban.

BIOLÓGIA

Január – A világ legkisebb gerinces állatát fedezték fel Pápua Új-Guineán, a parányi béka 7-8 milliméter hosszú, alig kivehető lábujjakkal, aránylag nagy szemekkel.
Február – Oxigén és napfény nélkül létező mikroorganizmusok telepeit fedezték fel spanyol és chilei kutatók két méterrel az Atacama-sivatag felszíne alatt.
Április – Norvég tudósok egy Oslo melletti tó iszapjában bukkantak rá az egyik legősibb élő szervezetre. A mikroszkopikus algaevő egysejtűek a világ legősibb élőlényei.
Július – A Dél-Kaliforniai Egyetem tudósainak sikerült bizonyítaniuk, hogy az óceánoknak vannak B-vitaminban hiányos területei, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a fitoplanktonok növekedését.

GENETIKA

Március – A genetikai kód ismeretlen rétegét tárták fel amerikai kutatók egy vadonatúj technika (riboszóma-profilírozás) segítségével, amely lehetővé teszi az élő sejteken belüli génaktivitás, így a fehérjék keletkezési ütemének mérését is.
Április – Amerikai és kínai kutatók megtalálták azt a gént, amely a szuperbaktériumnak is nevezett, antibiotikumoknak ellenálló MRSA baktérium megtelepedését segíti a bőrön, a tüdőben és az orrban.
November – Székvölgyi Lóránt, a Debreceni Egyetem kutatója és külföldi kollégái rájöttek, miként lehet irányítani a törés helyét a DNS-ben. Felfedezésük átalakíthatja a géntechnológiát és irányított génterápiát eredményezhet.
December – Ötvenkilenc évvel azután, hogy James Watson és Francis Crick kikövetkeztette a DNS-molekula kettősspirál-szerkezetét, a catanzarói Magna Graecia Egyetemen elektronmikroszkóp segítségével sikerült rögzíteni a molekula képét.
December – Amerikai és német kutatók kimutatták, hogy testünk sokkal több mikrobáktól származó gént tartalmaz, mint emberi gént, és bélbaktériumaink genetikai összetétele egyénenként változik.

ORVOSTUDOMÁNY

Január – Máshol helyezkedik el az agyban a beszédértésért felelős terület, mint azt eddig gondolták, az úgynevezett Wernicke-terület helyét amerikai szakemberek agyi képalkotási eljárások koordinátáinak elemzése révén azonosították.
Február – Ausztrál kutatók magyarázatot találtak arra, miként gátolja a rák terjedését az aszpirin: más gyulladáscsökkentő szerekhez hasonlóan lezárja a daganatot kiszolgáló útvonalakat.
Április – Magyar kutatók a stresszfehérjék vizsgálata közben bukkantak rá arra a molekulára, amely a cukorbetegség terápiájának új megközelítését hordozza, és áttörést hozhat egy halálos kimenetelű izomsorvadás, a Duchenne-szindróma kezelésében is.
Szeptember – Svájci kutatók az agykéreg mikroáramköreinek virtuális felépítésével sikeresen azonosították azokat az elveket, amelyek meghatározzák az idegsejtek közti kapcsolódásokat, ami a mesterséges agy megalkotásához vitte közelebb a tudósokat.

PALEONTOLÓGIA

Január – Német kutatók új őshüllőt, egy halgyíkot fedeztek fel. Az ichthyosaurusok a földtörténeti középkorban éltek, végtagjaik evezőformájúak voltak, testük a mai delfinekéhez hasonlított, csőrszerűen megnyúlt szájukban apró, hegyes fogak ültek.
Március – 345 millió évvel ezelőtt jelenhettek meg az első szárazföldi állatok annak a fosszíliának a tanúsága szerint, amelyet Skóciában tártak fel. A parányi, mindössze 10 milliméteres, ötujjú láb egy ismeretlen szárazföldi állaté volt.
Április – Hatalmas tollas ragadozódinoszaurusz fosszíliáit fedezték fel Kínában. A 120 millió éve élt őslény testhossza elérte a 10 métert, súlya meghaladta az egy tonnát, nyakán és karjain tollazat őrződött meg.
Július – Új teknősfajt (Foxemys trabanti) írt le az Ősi Attila vezette kutatócsoport a bakonyi késő kréta gerinces lelőhelyről. (Az ősteknőst az iharkúti ásatások elnyűhetetlen terepjárói után nevezték el Trabantnak.)
Október – Különleges mamuttetemre bukkant Oroszország sarkköri vidékén egy 11 éves fiú, akiről a leletet Zsenyának nevezték el. A hó, a jég és a fagyos föld csaknem épen őrizte meg a 30 ezer évvel ezelőtt elpusztult, féltonnás őslényt.

RÉGÉSZET

Január – A legrégebbi ismert asztrológiai táblát tárták fel Horvátországban. A kétezer éves, elefántcsontból készült lapokra az Adriai-tenger partján, egy barlangban bukkantak.
Március – A kínai nagy fal újabb, 100 kilométeres szakaszát fedezte fel egy brit kutató Mongóliában, a Góbi-sivatagban. A falnak ez a leágazása utoljára egy XII. századi térképén szerepelt.
Március – Az óegyiptomi királyok listája a XVII. dinasztia eddig ismeretlen fáraójának nevével egészült ki, a régészek Luxorban tárták fel azt a kőkaput, amelyen Szen-Naht-En-Ré neve olvasható.
Április – Több ezer ezüstérmét tartalmazó, vikingkori bronzedényt tártak fel Gotland szigetén svéd régészek. Az érmék zömét 1000 és 1040 között verték.
Április – Négyezer éves sziklafestményeket fedeztek fel az észak-kínai Belső Mongóliában, a Jinsan-hegységben. Hét hatalmas festmény a Nagy Medve csillagkép (Ursa Maior) hét legfényesebb csillagát, a Göncölszekeret ábrázolja.
Május – Háromezer éves hajóroncsra bukkantak Horvátországban, Zambratija egyik öblében. A hét méter hosszú vízi jármű feltehetően a legrégebbi hajólelet.
Július – A szentföldi Genezáret-tó közelében fekvő Hácor (Hásor) kánaáni város meghódításáról tanúskodik a megperzselődött búza, amelyre izraeli régészek bukkantak. A Biblia szerint Józsué felégette Hásort, mert királya megtámadta Izrael törzseit.
Október – XVIII. századi spanyol vitorlásgályára bukkantak búvárok Szicília partjainál. A lelet páratlan, mert az egy 1718-as tengeri csatában elsüllyedt hajó épségben őrződött meg.
December – Egy hatalmas palota maradványait tárták fel régészek az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét védő, híres agyaghadsereg tőszomszédságában, az egykori fővárosban, Hszienben.

KÉZIRATOK, KÖNYVEK, KOTTÁK, TÉRKÉPEK

Április – Az egyiptomi halottas könyv töredékeire bukkantak egy ausztráliai múzeumban. A papirusz 99 éve a kiállításra szánt régiségek ládájában volt.
Június – A III. században élt hittudós, Órigénész eddig ismeretlen 29 szövegére bukkantak a müncheni bajor állami könyvtárban. Órigénészt a szentírás-magyarázat tudományának atyjaként tartja számon az utókor.
Július – A müncheni egyetemi könyvtárban Martin Waldseemüller világtérképének eddig ismeretlen példányára bukkantak, ezen a térképen nevezték először Amerikának az Újvilágot.
Július – Antonio Vivaldi velencei zeneszerző eddig ismeretlen kéziratára, az Orlando Furioso című opera 1714-ben írott változatára bukkantak a torinói nemzeti könyvtárban.
Augusztus – Hat eddig ismeretlen kínai írásjelet fedeztek fel jóslatokhoz használt ősi csontokon és teknőspáncélokon az északkelet-kínai Liaoning tartományban.
Szeptember – Pázmány Péter bíboros egykori magánkönyvtárának 25 darabját azonosította Knapp Éva irodalomtörténész az ELTE Egyetemi Könyvtárában. A leletben prédikációs kötetek és politikai nyomtatványok szerepelnek.

A magyar műholdról és a Marson felfedezett víz nyomairól, korábbi összeállításunkban olvashat.