Gének árulkodnak a kőkor bevándorlási hullámairól

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A modern európaiak összetett genetikai arculatát nem magyarázza meg a keveredés.

PÁ
2015. 03. 03. 8:43

Ennél is érdekesebbnek tartják a tanulmány szerzői a sztyeppei népvándorlás és az indoeurópai nyelvek közötti kapcsolatot. Utóbbi csoporthoz tartozik a ma Európában beszélt nyelvek többsége, az orosz és az angol éppúgy, mint a spanyol és a görög. A nyelvek osztályozásának alapja a szókincs és a nyelvtan.

Két elmélet magyarázza, hogyan kerültek túlsúlyba a kontinensen az indoeurópai nyelvek. Az anatóliai hipotézis alapján a Közel-Keletről hét-nyolcezer éve érkező korai földművesek terjesztették el őket, a legfrissebb tanulmány azonban a sztyeppehipotézist támasztja alá, amely szerint az indoeurópai nyelvek korai beszélői bronzkori földművesek voltak, akik a Fekete-tengertől és a Kaszpi-tengertől északra elterülő füves pusztákon éltek. „Arra egyelőre nincs válasz, hogy ezek a sztyeppei bevándorlók által beszélt nyelvek vajon a mai indoeurópai nyelvek csak egy csoportjának, például a balti szlávnak vagy talán a germán nyelveknek, vagy a többségüknek az ősei lehettek” – tette hozzá Reich.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.