A világ űrkutatása az elmúlt 55 év alatt egészen más dimenzióba került. Sok ország sok asztronautája járt már „ott fenn”, többek között a magyar Farkas Bertalan is. Műbolygók százai keringenek a Föld körül, nélkülük tévéink és telefonjaink sem működhetnének. Éppen lezárult a NASA 30 éven át futó Űrsikló programja, a Curiosity a Marson dolgozik, űrturisták járnak időnként a sztratoszférán felül (érdekes, hogy erre javarészt a volt szovjet infrastruktúra rendezkedett be). Felépült a Nemzetközi Űrállomás is, amely ugródeszkaként szolgálhat távolabbi célok elérésére és újabb kutatások elvégzésére. Valamint magáncégek is egyre több fejlesztéssel szállnak be az űr kínálta üzleti lehetőségek kiaknázásába. De a nagy bejelentések sem maradnak el: Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke szerint 2025-ig embert lehet küldeni egy kisbolygóra, a 2030-as évek derekáig pedig a Marsra is. A válságos esztendőkben egyébként az űrkutatók úgy érzik, hogy a fejlesztéseknek nagyon jót tenne egy „új szputnyik”, egy olyan lépés, amely új lendületet adhatna a világűr további kutatásának.
Hogyan hatott a szputnyik a világra?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar NemzetA szputnyik volt az első ember alkotta eszköz, amely 55 évvel ezelőtt eljutott a világűrbe. Lehet, hogy 20 év múlva ember landol a Marson?
2012. 10. 05. 10:57
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!



