Húszmillió új rákos beteg évente

A jelentés szerint az emelkedés oka a népességnövekedés és a magasabb élettartam lehet.

A rákos halálozás lényegesen gyakoribb a szegényebb országokban: a halálesetek mintegy 70 százalékát jelentették Afrikából, Ázsiából, Közép- és Dél-Amerikából, leginkább azért, mert a szerényebb jövedelmű államokban kevesebb a lehetőség a korai diagnózisra.

Európában a jelentés szerint több mint 3,4 millió volt az új megbetegedések száma 2012-ben, a páciensek 13,5 százalékánál mellrákot, 13 százalékánál bélrákot, 12,1 százalékánál prosztatarákot, 11,9 százalékánál tüdőrákot állapítottak meg.

A csaknem 1,8 millió európai rákos halálozás legtöbbjét – a rossz gyógyulási esélyek miatt – a tüdőrák okozta ugyanebben az évben. Ezt követte 12,2 százalékkal a bélrák, 7,5 százalékkal a mell- és 6,1 százalékkal a gyomorrák. Európában 2012-re több mint kilencmillió páciens élt öt évet a daganat felismerése után. A gyógyultak egyötöde mellrákos, majdnem 17 százaléka prosztatarákos, több mint 13 százaléka bélrákos volt.

Magyarországon az összes haláleset negyedét okozzák a daganatos betegségek, ezek közt a vezető halálok a tüdőrák, ezt követi az emlőrák, a vastagbél- és végbélrák, a gyomor-, a prosztata- és a szájüregi rák által okozott halálozás. Évente mintegy 80 ezer új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, és mintegy 32 ezren halnak meg valamilyen rákos elváltozás következtében – vagyis egy Esztergom nagyságú város lakosságát veszítjük el minden évben. A daganatok miatti halálozásban Magyarország a fejlett ipari államokat tömörítő OECD tagországok között az utolsó helyen áll.

A rákban elhunytak fele megmenthető lenne, ha az elváltozást, a daganatot idejében felismernék és megfelelően kezelnék. Felvilágosítással és szűrővizsgálatokkal az esetek harmadát lehetne megelőzni, harmadát gyógyítani, a betegek fennmaradó harmadát pedig megfelelő életminőség-javító kezelésben részesíteni. Ennek érdekében hirdették meg 2006-ban a Nemzeti rákellenes programot, amelynek végső célja, hogy tíz év alatt tíz százalékkal csökkenjen a daganatos betegségekből eredő halálozások száma. A program legfontosabb üzenete, hogy a rákbetegséget meg lehet előzni, és a betegségből meg lehet gyógyulni. Magyarországon elméletileg minden beteg hozzájuthat a legkorszerűbb terápiákhoz.

Hazánkban április 10. a nemzeti rákellenes nap dátuma, 1849-ben ezen a napon született Dollinger Gyula orvos, az 1902-ben alapított országos rákregiszter kezdeményezője.

Az európai betegek információhoz, ellátáshoz és kezelésekhez fűződő jogainak egységesítése a célja az Európai Rák Egyezménynek, amelyet a rák elleni küzdelem világnapja alkalmából kedden mutatnak be az Európa Parlamentben. Európában percenként hárman halnak meg valamilyen rákbetegség következtében.

Az egyezmény főbb pontjai közé tartozik az optimális információhoz és a kezelés összeállításában való aktív részvételhez való jog. Minden európai páciensnek időben hozzá kell jutnia a megfelelő szakorvosi ellátáshoz. Az egyezmény szerint minden európai polgárnak joga van továbbá ahhoz, hogy hazája egészségügyi rendszerének megfelelően olyan ellátásban részesüljön, amely a legjobb eredményekhez vezet és a lehető legjobb életminőséget biztosítja. Jogosult ezek mellett a megfelelő rehabilitációra is.

Az Európai Rák Egyezmény (European Cancer Concord – ECC) kidolgozásában egészségügyi szakértők – kutatók és politikusok –, a betegek jogait védő szervezetek és az Európa Parlament tagjai vettek részt. A tudósok között volt Harald zur Hausen orvosi Nobel-díjas német kutató is, aki felismerte az összefüggést a humán papillomavírus (HPV) és a méhnyakrák között.

„A legfontosabb, hogy megpróbáltuk egységesíteni az európai daganatos betegek kezelését. Ezen a téren nagyok a különbségek az egyes országok között. De minden betegnek hozzá kell jutnia a kiváló minőségű kezelésekhez” – fejtette ki Christoph Zielinski, az alapjogok kidolgozásában részt vevő bécsi onkológus, a Bécsi Orvostudományi Egyetem és a Bécsi Egyetemi Klinika (AKH) munkatársa.

2012-ben 3,45 millió embernél diagnosztizáltak rákot és 1,75 millióan haltak meg a betegség valamely fajtájában. „Európa 53 állama közül 28-ban a rák vált a leggyakoribb halálokká, megelőzve a szív- és érrendszeri megbetegedéseket” – olvasható az ECC-ben. „A rák gyakorisága és a halandóság terén evidensek a jelentős különbségek Európán belül: arra reflektálnak, hogy a különböző egészségügyi rendszerekben egyenlőtlen a megfelelő kezeléshez való hozzáférés lehetősége” – vélik a szerzők.

Francesco de Lorenzo, a Rákbetegek Európai Ligájának (EPC) elnöke szerint „Európa rákbetegeinek alapjogi katalógusa éppen azokkal az egyenlőtlenségekkel foglalkozik, amelyeknek a betegek nap mint nap ki vannak téve szociális helyzetük, koruk alapján, valamint a rák elleni küzdelem nemzeti stratégiájának hiánya okán”.

A Párizsban tartott első rákellenes világkongresszus résztvevői 2000. február 4-én a rettegett kór elleni világméretű összefogásra felszólító dokumentumot írtak alá. Ennek emlékére a kongresszus február 4-ét a rákellenes küzdelem világnapjává nyilvánította.

A rák gyűjtőfogalom: több száz különböző szövettani típusú, különböző biológiai viselkedésű és különböző szervekre lokalizálódó megbetegedést (kóros sejtburjánzást: daganatot) fed. Ennek megfelelően a kezelése, a gyógyítása is sokféle lehet – nincs univerzális gyógyszer. Fél évszázada a rosszindulatú daganatokkal diagnosztizált betegeknek csak ötöde volt megmenthető, ma körülbelül felük, és a bővülő terápiás lehetőségeknek, az intenzív kutatásoknak köszönhetően az arány tovább javul.

Szervezetünkben nap mint nap keletkeznek rendellenes sejtek, de mivel az immunrendszer sejtjei képesek őket felismerni és elpusztítani, ritkán fejlődik betegség belőlük. Néha azonban sikerül kibújniuk a szervezet ellenőrzőrendszerének felügyelete alól: féktelen szaporodásuk és áttétképződésük vezet az összefoglaló néven ráknak (karcinóma, szarkóma) nevezett betegséghez. Az alattomos kór nagyon lassan, több év alatt alakul ki, megfelelő diagnosztikával azonban nagyon korai szakaszban ki lehet mutatni az elváltozást.