A tudósok múlt hónapban gyűjtöttek berendezéseik segítségével radiológiai részecskéket, úgynevezett müonokat a Kairóhoz közeli piramisban, azt várva mindettől, hogy többet tudhatnak majd meg a Sznofru fáraó által emelt építmény keletkezéséről. A müonok a Föld atmoszférájából zuhannak a felszínre, sőt, a legkisebb réseket kihasználva a piramisokhoz hasonló épületek belsejébe is eljuthatnak, ahol a keményebb anyagok elnyelik vagy visszaverik őket.
Sznofru déli piramisa egyébként – ellentétben a legtöbb hasonló építménnyel – nem lett temetkezési hely. Úgy tartják, ez volt az egyiptomiak első kísérlete arra, hogy tört falú piramist emeljenek. Sok társához hasonlóan ugyanakkor ennek az épületnek a keletkezési történetében is rengeteg még a kérdőjel, nem tudni például, hogy mikor és miért jelentek meg az oldalán repedések.
Ahogy arra Hany Helal, az Innovációs Örökségvédelmi Intézet alelnöke is felhívta a figyelmet, egyetlen olyan elmélet sem nyert még százszázalékos bizonyosságot, ami a piramisok építésének körülményeit igyekezett magyarázni. A kutatók most azt várják, hogy a müonelemzéssel legalább egy kicsit sikerül jobban megérteniük a rejtélyes építmények keletkezésének történetét.
Ugyanilyen vizsgálatot terveznek egy hónapon belül Egyiptom legnagyobb piramisában, a Kheopsz-piramisban is.
