A szakértő véleménye szerint a kollégái egyébként is túl óvatosak, nem mernek gyógyszert felírni, ami érthető, ugyanis ha a terhesség alatt bármilyen szövődmény jelentkezik, az orvost könnyen beperelhetik. A mérleg másik serpenyőjében azonban ott a hippokratészi eskü, a legjobb tudás szerinti gyógyítás kényszere. Erős szerint szomorú, hogy a páciens háta mögül saját bőrüket féltve időnként kihátrálnak a gyógyítók. Sokan választják azt a megoldást, hogy beleegyező nyilatkozatot kérnek a pácienstől, miután ismertették a kockázatokat. Erős úgy látja, a legjobb, ha a páciensre szabva döntenek a gyógyítás módjáról, és nem állítják le a gyógyszeres kezelést pusztán a terhesség tényére hivatkozva.
A pszichiáter szerint az adatokkal is óvatosan kell bánni, mert bár a kanadai tanulmány által említett 87 százalék soknak tűnik, de annak fényében, hogy az autizmus igen ritka kórkép, az összes esetszám még egy komolyabb arányú növekedés után is igen alacsony marad.
Az MNO kérdésére, miszerint mi lehet az oka annak, hogy a KSH adatai szerint 2000 és 2007 között a járóbeteg-ellátásban kezelt ASD-diagnózissal rendelkezők száma 1280 főről 3260-ra nőtt, Erős óva intett attól, hogy ezt a növekvő számot egyértelmű összefüggésbe hozzuk az antidepresszánsok szedésével. A növekedés egyik oka lehet, hogy mivel az autizmus spektrumzavar, a legenyhébb eseteket is lehet ekként diagnosztizálni.
