Az érsek 1991-es beiktatása óta „könyvtárnyi” irodalmat áttanulmányozott, és sejtette – több könyvben és tanulmányban van arra utalás –, de nem tudta bizonyítani, hogy a székesegyházban van eltemetve az első érsek, Asztrik. Az 1911-ben megtalált márványkoporsót ismét kibontották.
Bábel Balázs fontos momentumnak nevezte, hogy a sírban talált leletek már a régészeket is abba az irányba terelték, hogy azok Szent István korában használt liturgikus tárgyak.
Az érsek kiemelte a főépítésznek, Vörös Mártának, a főszékesegyház egész felújítása vezetőjének szerepét, aki azt kérte, hogy végeztessenek el egy radiokarbon-vizsgálatot a csontok korának megállapításához. A Magyar Tudományos Akadémia debreceni Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratóriuma térítésmentesen végezte el a vizsgálatokat.
– A vizsgálat eredményével, az eddigi ismeretek, összegyűjtött adatok alapján, a régészek sírmelléklet kelyhének származási koráról alkotott véleménye alapján, Foerk feltevése igazolható, hogy ez pedig nagy valószínűséggel Asztrik érseknek a sírja, az ő csontmaradványait, relikviáit rejtette a vörösmárvány szarkofág – hangsúlyozta az érsek.
Bábel Balázs szólt arról, hogy az egyházmegye papjai részére nagycsütörtökön tartott krizmaszentelési misén azt mondta, hogy az idei misét bearanyozza Asztrik érsek relikviáinak az azonosítása.
Őt vettem példaként, mert kontemplatív ember volt, mert bencés szerzetes volt, egyházmegyét szervezett és missziós lelkész is volt – mondta.
Bábel Balázs szavai szerint, Asztrik a „pogányok” közé jött az országba, abból a kultúrából, ahol már régóta kereszténység volt, de a clunyi reformmal azt is meg kellett újítani. Az érsek leszögezte, hogy szép példa, erős ideál Asztriknak a személye, aki elkötelezetten keresztény volt, és magyarrá lett azáltal, hogy a magyar államiságnak a kiépítésében, legfőbb szimbólumának, a koronának az elhozatalában komoly szerepe volt.
