A kitűzött gazdasági célok megvalósítása csak a kutatás-fejlesztés és a gazdasági lehetőségek összehangolásával érhetők el. Ezért a gazdasági célba – komplex megoldásokat alkalmazva – integrálni kell a K+F célokat is. A gazdasági eredményesség érdekében pedig nélkülözhetetlen a célzott kutatás, valamint az ehhez kapcsolódó marketingtevékenység is – hívta fel a jelenlévők figyelmét Búvár Géza, a KITE Zrt. vezérigazgatója.
A szellemi hozzáadott érték a gazdaság versenyképességének legfontosabb tényezője, különösen így van ez a gyógyszeriparban – mondta Szombathelyi Zsolt, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója. Hozzáfűzte: a K+F portfólió az innováció „tükre”. Emlékeztetett arra, hogy a gyógyszeriparban a K+F ráfordítások eredménye érvtizedről-évtizedre csökken. Ennek ellenére azonban a kutatás-fejlesztésbe való befektetésről nem lehet lemondani.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója arra a kérdésre, hogy az általa képviselt vállalatcsoport mit vár a tudósoktól, azt válaszolta: jó és elegendő szakembert a cég munkájának elvégzéséhez. Úgy vélte: ehhez szükséges a világszínvonalú tudás elérése, az elitképzés megszervezése és a jól képzett szakemberek utánpótlásának biztosítása, mert most kevés a szakember. Ezen pedig változtatni kell – hangsúlyozta.
A Magyar Tudományos Akadémia keretei között végzett kutatások mintegy 35 százalékának van közvetlen kapcsolata az iparral és a szolgáltatásokkal – közölte Pálinkás József az MTI kérdésére. Hozzátette: a magyar szakemberek itthon tartásához meg kell teremteni a feltételeket, azaz szükség van többek között arra, hogy munkájukat anyagilag is megfelelő módon elismerjék, továbbá kutatásaikat Magyarországon versenyképesen tudják végezni.
