A szakember két-három évvel ezelőtt az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetében hozta létre sejtbiológiai kutatócsoportját, ahol azóta előkészítő kísérleteket végeztek. Kész alapokról indultak tehát ezen a nagy kihívást jelentő területen. A kutató úgy látja, az elmúlt egy évben a tudományos világ figyelme is kezd a vizsgálódásuk tárgyául választott, eddig érintetlen terület felé terelődni, ami tovább erősíti feltételezéseiket. Több olyan tanulmányt is publikáltak ez idő alatt, amely bizonyítja az általuk is felvázolt rendszer működését és szerepét a rák kialakulásában. A biológus úgy véli: az előkészítő munkáknak és a meglévő kutatócsoportnak köszönhetik, hogy megnyerték a Lendület pályázatot. Ha nem kapták volna meg ezt a hathatós segítséget, akkor nem tudták volna világszínvonalon folytatni a megkezdett kutatást.
Mátés korábban hat évet dolgozott Németországban, de sosem gondolt a végleges külföldi munkavállalásra, személyes okokból is haza akart térni. Úgy gondolja, az ő szakmájában követelmény is a külföldi tapasztalatok megszerzése, de szerinte erre elegendő volt a kint töltött hat év. Haza akart jönni, itthon akarta folytatni a kutatásait. Külön öröm, hogy haza tudta csábítani egy magasan képzett, külföldi tapasztalattal rendelkező magyar kutatótársát is, így a csoport már tízfősre bővült. Szerinte a Lendület program nélkül lehetetlen lett volna külföldön dolgozó, tapasztalt kutatót rávenni arra, hogy Magyarországon folytassa munkáját.
A rákgyógyítás jövőjéről szólva a kutató elmondta: jelenleg is rengeteg reménykedésre okot adó, egérkísérletekben nagyon hatékonynak bizonyuló gyógyászati eljárás van fejlesztés alatt, de már vannak olyan terápiák is, amelyek klinikai teszteken is nagyon hatékonynak bizonyultak, ilyen például az úgynevezett „CAR T-cell” terápia. Ezzel a módszerrel 80 százalék feletti gyógyulási arányt tudnak elérni sikertelen kemoterápiás kezelésen korábban már átesett, B-sejtes leukémiában szenvedő betegeknél. Annyi bizonyos, hogy a betegek egy ilyen terápia után 100 százalékosan teljes életet élnek. Valóban van tehát remény, hogy a daganatos megbetegedések és a kutatók harcában az utóbbi kerül ki végre győztesként.
