A naptej ugyan véd a napégés ellen, de a bőrráktól nem. A sugárzás attól függetlenül roncsolja a sejtjeinket, hogy milyen krémmel kentük le magunkat, ha ugyan bekentük.
Abszolút biztosra mehet, aki mindenféle ruhadarabokat vesz fel védelem gyanánt. Persze ilyenkor is érdemes ügyelni, a „normál ruházat” csak a napsugárzás egy bizonyos százalékától tud megóvni. A könnyű pamutruha körülbelül 10 fényvédő faktornak felel meg, a szűk ruhadarabok akár 20 faktornyit is képesek szűrni. Gyerekeknek, de a nagyon érzékeny bőrű felnőtteknek is azt tanácsoljuk, hordjanak sapkát, kendőt vagy kalapot, és sűrű szövésű speciális ruházatot.
Csecsemőket és az egy év alatti kisgyermekeket alapvetően nem lenne szabad napoztatni. A bőr teljes értékű napvédelme csak 13 éves korra fejlődik ki. Nagyobbacska gyerekeknek vegyünk emiatt UV-védő fürdőruhát. A nem takart bőrfelületet pedig magas fényvédő faktorú krémmel kenjük le, naponta többször is krémezzük a kicsiket újra, ha úgy látjuk, hogy a játék és futkározás közben megkopott a védőréteg.
Az alapszabály a következő: a legtöbb napozókrém akkor fejti ki optimálisan hatását, ha fél órával napozás előtt bekenjük magunkat. Különösen fontos a test azon részeinek védelme, amelyeket közvetlenül érhet a napfény: a kopasz vagy kopaszodó fejbőrre, az orra, a fülekre, az ajkakra, a lábfejekre, a vállakra, valamint a hölgyek kebleire is fokozott figyelmet kell fordítani.
Több gyártónak is van olyan napozóterméke, amelyet vízállóként, vagy épp sportolók számára kifejlesztettként reklámoz, hogy a tartós hatás képzetét erősítse.
Szögezzük le: ezek a krémek sem védenek az örökkévalóságig. Az izzadság leoldja, a fürdőzés utáni törölközés vagy egy ruhadarab egyszerűen ledörgöli a bőrről a legtartósabb naptejet is.
Szintúgy nem érvényes az a beidegződés vagy tévhit sem, ha háromszor újrakrémezzük magunkat, az nem fog háromszorosan védeni. Éppannyi ideig véd, mint egy rétegben. Sem a napozás idejét, sem a fényvédő faktort nem többszörözhetjük meg ilyen módon.
