Tízezrek életét könnyíti meg a magyar találmány

A fejmozgás érzékelésével segíti a mozgásképtelenek kommunikációját és közlekedését Juhász Márton találmánya.

„A GE Healthcare magyarországi technológiai csapata hazánk egyik legproduktívabb innovációs központjává vált az utóbbi években – mondta el portálunknak Reich Lajos, a társaság technológiaigazgatója, aki maga is részt vett az SU egyik képzésén. – Szoftvereink szerte a világon segítik az orvosokat, hogy gyorsabban és pontosabban diagnosztizálhassák a betegeket.” Az igazgató példaként említette, hogy a legizgalmasabb fejlesztéseket a ct, mr-, pet- és ultrahangfelvételek elemzése, valamint az érsebészeti röntgenberendezések valós idejű képfeldogozása területén sikerült elérni.

Reich a pénteki verseny jelentőségéről úgy vélekedett, hogy hosszú távon sikeres működésükhöz elengedhetetlen, hogy virágzó innovatív környezet jöjjön létre a régióban. „Egy megerősödő startup-világ nemcsak újabb ötleteket generál, hanem bennünket is folyamatos megújulásra késztet – fogalmazott. – Ugyanakkor a mi jelenlétünk is hasznos a magyar startupok számára, hiszen az iparági tapasztalatunkra és jelenlétünkre támaszkodva könnyebben tudunk nemzetközi sikerre vinni egy jó ötletet.”

Az igazgató elmondta, hogy a GE Healthcare évente több mint egymilliárd dollárt költ kutatás-fejlesztésre, amelynek egy jelentős része szoftverfejlesztés. „Magyarországon kifejezetten erre építjük a kompetenciánkat. Az évente itt befektetett 13 millió dollárnyi kutatás-fejlesztési munka évente több mint 300 millió dollár értéket termet az egészségügyi szakemberek számára szerte a világon. Ma már a GE Healthcare minden negyedik képfeldolgozó szoftvere hazánkban készül. Két évvel ezelőtt az Amerikai Kereskedelmi Kamara több más innovációs szakemberének közreműködésével olyan javaslatcsomagot tettünk le a kormány asztalára, amelyek megvalósítása hitünk szerint rövid idő alatt megduplázná a hazai innováció teljesítményét” – hangsúlyozta a szakértő.

Reich Lajos elmondta, hogy kiválóan tudtak együtt dolgozni a nemzetgazdasági minisztérium munkatársaival, és javaslataik 60 százaléka megvalósult. Sajnálja, hogy az adminisztrációcsökkentésből semmi nem realizálódott, de úgy véli, a jövőben ez is változhat. „A magyar innováció alapvetően jó irányba indult el, és külön öröm volt számomra, hogy részt vehettem a magyar innovációs stratégia megalkotásában.” Az igazgató szerint a magyar természettudományos képzés minősége mind a mai napig jó, amivel igazán baj van: a mennyiség. Kevés az elérhető szakemberek száma, az utánpótlás biztosítása sok esetben nagyon nehezen megoldható – jelentette ki. Ez nemcsak hazai, hanem európai probléma.

A GE munkatársa komoly sikernek tartja, hogy a kormány jóval nagyobb hangsúlyt helyez a természettudományos, mérnöki és matematikai felsőfokú képzés fejlesztésére, amit ők is javasoltak. Ugyanakkor már az általános és a középiskolai képzésben sokkal komolyabban kellene ezzel foglalkozni, mert ma erről a területről sok jót nem lehet elmondani – hangsúlyozta. „Tavaly októberben volt alkalmam egy hetet eltölteni a Szílicium-völgyben, a Singularity Universityn – ismertette Reich Lajos. – Már maguk az osztálytársaim is nagyon érdekes kompániát alkottak, ott volt a NASA technológiai igazgatója, de volt köztük orosz milliomos, kanadai ingatlanmágnás és egy ausztrál aranybánya tulajdonosa is. Ők mind azért jöttek el, hogy lássák, mit hoz a jövő, milyen technológiai innovációk várhatók nemsokára, amelyekre már most érdemes odafigyelni.” Elmondása szerint érdekes módon a legnagyobb hatást egy olyan személy tette rá, aki már kétszer csődbe ment, és mindenét föltette arra, hogy részt vegyen a képzésben, mindenét kockáztatta abban a hitben, hogy harmadjára sikerülni fog. Az egy hét alatt pedig olyan ötlete támadt, amelyre a résztvevők között rögtön befektetőt is talált. Vannak tehát az életben olyan helyzetek, amikor igenis kockáztatni kell, és „az ő példája is csak azt bizonyítja, hogy megéri”.

2012 novemberében portálunk annak a véleményének adott hangot, hogy az innovációs stratégia csak akkor lehet sikeres, ha a kormány nem kívánja a következő évekre megkötni a gazdasági szereplők kezét, hogy a k+f területén mely szektorokat kívánja támogatni. Az addigi nyilatkozatok szerencsére pontosan ebbe az irányba mutattak, mivel Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára is kijelentette: „Az államnak nem szabad az adófizetők pénzéből fogadást tenni a jövőre”. Ezt támasztja alá, hogy a 2010 óta megjelenő kormányzati stratégiákban a mezőgazdaságtól a Széll Kálmán-tervig említést kap az innováció, és az eddigi számok azt mutatják, hogy ez már nem csak üres szólam.

Március 21-én adták át a 2012. évi Magyar Innovációs Nagydíj elismeréseket a parlamentben. Az ünnepségen Cséfalvay Zoltán rámutatott arra, hogy a versenyképesség egyik legfontosabb eszköze a kutatás-fejlesztés-innováció, amely a válságból kivezető utat is jelentheti. Magyarország a globális versenyben sikeres a kutatás-fejlesztés-innovációban, a magyar export 20 százaléka magas hozzáadott értékű termék, és ez az arány térségi összehasonlításban a legmagasabb – tette hozzá.