„A hagyományos csillagászati megfigyelések az elektromágneses spektrum különböző tartományában folynak, a fény azonban egészen más információt hordoz, mint amilyeneket reményeink szerint a gravitációs hullámokból kinyerünk” – magyarázta Frei Zsolt, aki a sajtótájékoztatón bemutatta kutatócsoportja által a Lendület program keretében a LIGO számára kifejlesztett, az alacsonyfrekvenciájú környezeti zajok kiszűrésére szolgáló műszert. Az obszervatórium tíz készüléket rendelt, amelyeket november közepén szerelnek be.
A kutatócsoport a közelmúltban csatlakozott a Panoramic Survey Telescope and Rapid Response System (Pan-STARRS) elnevezésű égtérképező projekthez, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alaptól most nyert 240 millió forintnak köszönhetően pedig részt vehet az LSST-ben, amelyet Frei Zsolt a következő évtized legfontosabb csillagászati projektjének nevez. Az Észak-Chilében 2682 méter magasságban épülő obszervatórium 8,5 méter átmérőjű főtükre segítségével 20 milliárd égitestről szolgáltat majd információt. Üzembe lépése után 3 naponta a teljes égboltot lefényképezi majd és mindenféle objektumokról – kezdve a Naprendszeren belüli égitestektől a legtávolabbi galaxisokig – készít majd felvételeket.
„A magyar asztrofizikusoktól azt várják, hogy a tudományos együttműködésben vegyünk részt és járuljunk hozzá a távcső üzemeltetéséhez. Mi azért csatlakozunk a projekthez már most, hogy szavunk legyen a tudományos megfigyelési stratégia meghatározásában, s minél hamarabb megtanuljuk alkalmazni azokat a bonyolult szoftvereket, amelyekkel a továbbiakban majd dolgoznunk kell. Így gyorsabban tudunk majd eredményeket elérni” – fogalmazott Frei Zsolt.
