A projekt keretében a kutatócsoport összehasonlította a talajmintákból nyert DNS-t olyan laboratóriumban tenyésztett baktériumok genetikai mintázatával, amelyek 400-féle természetes vegyületet termelnek. Az elemzés kimutatta, hogy mely talajokban különösen nagy a kívánt tulajdonságú bakteriális géncsoportok koncentrációja.
Új-Mexikó termálforrásaiban például olyan géncsoportokat találtak, mint amilyenek az epoxomicin nevű rákellenes készítmény alapanyagának előállításához szükséges. Brazíliából származó mintákban viszont olyan géneket fedeztek fel, amelyek egy citosztatikus, azaz a sejtosztódást gátló antibiotikum, a bleomicin új verziójának előállítását tehetik lehetővé. Az Egyesült Államok délnyugati részéről származó mintákban olyan bakteriális géneket találtak, amelyek a TBC gyógyításában kulcsszerepet játszó rifamicinszerű készítmények előállításához szükségesek.
„Olyan rifamicinszármazékokat nyerhetünk e talajok révén, amelyek hatékonyak lesznek az alapkészítménnyel szemben rezisztens kórokozótörzsek ellen” – emelte ki Sean Brady.
A kutatócsoport a továbbiakban még több talajmintát szeretne vizsgálni, olyanokat, amelyek „egzotikus” helyekről – barlangokból, termálforrásokból, szigetekről, vagy akár városi parkokból – származnak.
