Viszlát, Habsburgok!

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

308 éve elképzelhetetlen dolog történt: Rákócziék megfosztották trónjától József császárt.

Veczán Zoltán
2015. 06. 14. 9:33

Ezért Rákóczi országgyűlést hívott össze, amelyet 1707. május 31-én nyitottak meg. A felvetett gazdasági kérdések aktualitását jelezte, hogy június 9-én Turóc vármegye követei sérelmeik hangoztatása mellett meg akarták volna tagadni az adófizetés rájuk eső részét; a kialakult vita odáig fajult, hogy Rákóczi az ellene vádaskodáson megsértődve lemondásával fenyegetőzött. Erre hívei karddal szereztek igazságot a turóciakon (címlapképünkön, Orlai Petrich Soma híres festményén a Rákóczi lábához borulva kegyelmet nyerő Zay András turóci ügyvéd látható), a megmaradtakat pedig védőőrizetbe helyezték.

Az események Rákóczit visszarettentették volna, aki nem akart zsarnoknak tűnni, de végül a szenátus meggyőzte, hogy éppen hogy siettetni kell a trónfosztást.

Előtte azonban elrendezték a rézpénzek és az adózás ügyét: a libertásokat leértékelték, kijelentve, többet nem veretnek; és sor került egy olyan adóügyi reformra, amelyhez jelentőségében csak a százötven évvel későbbi jobbágyfelszabadítás fogható: bevezették a közteherviselést. Azaz a nemeseknek, papi személyeknek, polgároknak és közembereknek egyaránt adózniuk kellett: szakítva a feudalizmussal egy polgári jellegű, sajátos vagyon- és személyi jövedelemadót vezettek be (a közteherviselés fogalmat Rákóczi használta először anyanyelvünkön), hazánk történetében az 1542-es vagyonadótól eltekintve először törvénykezve a nemesek adókötelezettségéről.

Június 13-án Rákóczi maga személyesen terjesztette az országgyűlés elé a Habsburg-ház trónfosztásának javaslatát, Bercsényi pedig támogató beszédet tartott a javaslata mellett. „Eb ura fakó!” – hangzott el Bercsényi beszéde végén, utalva arra, hogy kutyának (sem) ura a fakó (szőke) császár. Az országgyűlés elfogadta a trónfosztási javaslatot, a vonatkozó cikkelyben pedig így fogalmaztak: „teljes jókedvünkből és szabad akaratunkból hazánkban interregnumot lenni vallunk, tudniillik országunkat király nélkül lenni jelentjük és hirdetjük”, Rákóczit pedig megbízta a fejedelmi teendők ellátásával és a király személyének kiválasztásával.

Rákóczi pedig királyt próbált találni az országnak, de első jelöltje, a bajor választófejedelem, Miksa Emánuel visszautasította a koronát, mivel az örökösödési háborúban elvesztette Bajorországot; ugyancsak kitért a lehetőség elől Frigyes porosz király, mivel a Habsburgok szövetségeseként nem fogadhatta el a koronát. (Ennek ellenére nem a trónfosztás vágta el a békekötés lehetőségét a Habsburgokkal, hiszen a császáriak Erdély és a nemesi ellenállás ügyében hajthatatlanok voltak.)

Végül a hadiszerencse is a kurucok ellen fordult, egy évvel a nevezetes országgyűlés után, 1708. augusztus 3-án Trencsénnél csatát vesztettek, ekkortól dezertálások és a kitört pestisjárvány nehezítette a helyzetet; a kurucok Északkelet-Magyarországra szorult vissza. Rákóczi szövetségesek megnyerése érdekében külföldön tárgyalt, ez idő alatt a helyettesének kinevezett Károlyi Sándor tudta és beleegyezése nélkül békét kötött a császárral, a kurucok pedig Majténynél letettél a fegyvert 1711. április 30-án.

A béke egyrészt kedvező volt: amnesztiát adott a szabadságharcosoknak, biztosította a vallásszabadságot, az országgyűlés összehívását, rendezte a rendi sérelmeket, de a szabad királyválasztás jogát nem állították vissza, és önálló magyar hadsereg felállításáról sem rendelkezett; emellett bebetonozta a rendi kiváltságokat, ezzel eltörölve a fejedelem polgári társadalom irányába tett intézkedéseit, például a közteherviselést.

Rákóczi pedig már soha többet nem tért haza Magyarországra, habár a béke hűségeskü fejében még birtokaiban is meghagyta volna a fejedelmet: birtokát császárhű nemesek között osztották fel.

(A cikk Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története, Dr. Márki Sándor: II. Rákóczi Ferenc, az Ado.hu, valamint a vonatkozó Wikipedia-cikkek alapján készült.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.