A több mint egymilliárd eurót kóstáló rádióteleszkóp jelentőségét ahhoz mérte az Európai Déli Obszervatórium (ESO) projektvezetője, mint amikor az emberiség távcsövet kezdett használni ahelyett, hogy szabad szemmel nézett a távolba. Az ALMA nemcsak Európáé, a projektben észak-amerikai és ázsiai tudósok is részt vesznek.
Az ALMA – teljes nevén Atacama Large Millimeter/submillimeter Array – összesen 66 teleszkópból áll, amelyek szorosan egymás mellett sorakoznak, egy futballpályányi területet elfoglalva. A szerkezet által szolgáltatott adatok már 2011-ben, amikor 16 teleszkópot üzembe helyeztek, jobbak voltak minden korábbinál – idézte fel Wolfgang Wild projektvezető.
A rádiótávcső milliméteres vagy annál nagyobb pontossággal képes mérni a rádióhullámokat. Segítségével akarják megfigyelni a csillagászok az úgynevezett hideg sötét anyagot, a gázfelhőket, amelyekben új csillagok születnek, és amelyek galaxisok keletkezésében játszanak fontos szerepet.
Az ALMA már eddigi csökkentett üzemmódjában is szolgált érdekességgel: a legegyszerűbb cukorféleség, a glikolaldehid molekuláit fedezte fel egy Naphoz hasonlító fiatal csillag körül. „Ez a cukor az élet építőköve. Lehet spekulálni, vajon szélesen elterjedt-e az élet a világegyetemben” – mondta Wild.
A szerkezet 5000 méteres magasságban, a Chajnantor-fennsíkon áll, az Atacama-sivatagban. Wild szerint ez a második legmagasabban fekvő építmény a világon, ennél magasabban csak egy pályaudvar áll Tibetben. A teleszkópot azért építették az Andokban, mert különösen száraz levegőre van szükség a tökéletes működéshez, emellett minél magasabban fekszenek, annál jobb a teljesítményük. „Sok hely tehát nem jöhetett szóba” – mutatott rá Wild. A teleszkópok különleges járművel szállíthatók, így akár 16 kilométer hosszan is sorakozhatnak.
Az ALMA építésében a világ minden tájáról több mint ötszázan vettek részt. Az üzemeltetéshez már csak száz emberre lesz szükség. „Egy falu a sivatag közepén” – jellemezte a német kutató.
A szuperteleszkóp azonban nem jelenti a végállomást. Az ESO-nak további nagyszabású tervei vannak, mégpedig az ALMA tőszomszédságában: 2023-ban a tervek szerint üzembe áll az Európai Rendkívüli Nagy Teleszkóp (European Extremely Large Telescope), az E-ELT. Az ALMA-tól eltérően ez a látható és az infravörös tartományban fog tapogatózni. Míg az ALMA a csillagok és a bolygók születését vizsgálja, az E-ELT a stafétabotot átvéve akkor következik, amikor a csillag már kialakult, és forró. A két projekt tehát remekül kiegészíti egymást Wild szerint. AZ E-ELT tizenötször élesebb képeket fog szolgáltatni a Hubble űrtávcsőnél. Nagy szó ez, különösen azért, mert a Hubble az űrben teljesít szolgálatot, az E-ELT pedig a földön lesz.
A megfigyelések fejlődésével a csillagászok egészen az ősrobbanásig pillanthatnak vissza. Az E-ELT több mint 13 milliárd fényévre lesz képes visszatekinteni.
