Bár a NASA tavaly újabb négy évre meghosszabbította a Kepler bolygóvadász űrteleszkóp működését, a műhold világűrbeli pozicionálásért felelős négy forgókerék egyikének meghibásodása veszélybe sodorta a küldetését.
Tíz hónappal az után, hogy a Kepler elveszítette a négy kerék egyikét, újabb kerék szenvedett belső meghibásodást, valószínűleg szerkezeti hibát – jelentették be szerdán az amerikai űrkutatási ügynökség illetékesei.
„A második kerék forgókerék meghibásodásával nem valószínű, hogy a műhold képes lesz a legnagyobb pontosságú munkák elvégzésére. Ennek ellenére nem született döntés arról, hogy beszüntetjük az adatgyűjtést” – fogalmazott a NASA közleménye. A szakemberek szerint a következő napok és hetek azzal telnek majd, hogy felmérjék a lehetőségeket, és kifejlesszenek új vezérlési módozatot.
A Kepler-űrtávcső adatainak legújabb vizsgálata szerint sokkal több lakható bolygó létezhet a Tejútrendszerben, mint azt korábban gondoltuk, a legközelebbi talán csak alig 10 fényévnyire lehet tőlünk.
A csillagászok a Kelper űrtávcső segítségével a Naprendszeren kívüli két új bolygót fedeztek fel: a két exobolygó minden korábban megfigyelt ilyen égitestnél jobban hasonlít a Földhöz, így elvileg lehetséges rajtuk az élet.
A NASA Discovery programja keretében épített űrteleszkóp exobolygók után kutat fedési módszerrel, a csillagok fényében az előttük elhaladó planéták okozta parányi elhalványulást regisztrálva. A hatszázmillió dolláros Keplert 2009. március 7-én indították, Nap körüli, a Földet követő pályára állt, hogy bolygónk ne zavarja a megfigyelésekben. Az égbolt egy előre kiválasztott területén, a Cygnus (Hattyú) és a Lyra (Lant) csillagképek határán végez megfigyeléseket, feladata annak meghatározása, hogy mennyire gyakoriak a Tejútrendszerben a földszerű bolygók a csillagok körüli lakható zónán belül, ahol a földihez hasonló élet lehetséges.
A Kepler eddig 2740 potenciális exobolygót fedezett fel, amelyek közül 122-nek a létezését távcsövek és más berendezések segítségével is megerősítették. A Kepler az exobolygó-keresésen kívül asztroszeizmológiai mérésekre is felhasználják, a csillagok belsejében keletkező hanghullámok elemzésével számos csillag belső felépítéséről lehet hasonló ismereteket szerezni, mint a Földről a szeizmológia segítségével.
