Az IRIS (Interface Region Imaging Spectrograph – határtérséget fényképező spektrográf) nevű berendezést az Orbital Sciences amerikai cég Pegasus XL típusú rakétával indította a világűrbe egy Lockheed L–1011 repülőgép fedélzetéről. A gép a kaliforniai Vandenberg katonai támaszpontról szállt fel az indítás előtt egy órával.
A háromfokozatú rakétát a tervezettnek megfelelően közép-európai idő szerint 4 óra 27 perckor indították a kaliforniai partoktól mintegy 150 kilométerre, a Csendes-óceán fölött közel 12 ezer méter magasan. A 182 millió dolláros program keretében kifejlesztett IRIS űrteleszkópot tíz perccel később, 643 kilométerrel a Föld felett állították Nap körüli pályára, és kibontották a napelemeit.
Az ibolyántúli űrtávcső néhány másodperces szünetekkel képes nagy felbontású képeket készíteni a Nap légkörének a felszín és a korona között lévő, eddig alig ismert rétegéről. A kétéves program célja, hogy jobban megértsük, hogyan keletkeznek ebben a titokzatos övezetben a mágneses részecskékkel teli napszelek. Segítségével pontosabban lehet majd előre jelezni a Föld felé tartó, a távközlés és az elektromos hálózat működését megzavaró mágneses viharok időpontját.
A Napnak ez a rétege bocsátja ki azokat az ibolyántúli sugarakat is, amelyek befolyásolják a Föld alsó légkörét és éghajlatát – mutatott rá a NASA. „Az IRIS segítségével kiterjeszthetjük a megfigyeléseinket egy olyan térségre, amelyet eddig nehéz volt tanulmányozni” – mondta előzőleg Joe Davila, a NASA Goddart űrrepülési központjának tudományos vezetője.
„A Nap légköre alsó rétegének alaposabb ismerete lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük az egész koronát és azt, hogyan befolyásolja a naprendszert” – vélekedett a kutató. A mérnökök körülbelül egy hónapon át tesztelik az IRIS működését, mielőtt aktiválnák, hogy megkezdje a megfigyeléseket.
A berendezést eredetileg csütörtökön tervezték pályára helyezni, de az indítást 24 órával elhalasztották, mert a múlt hét végén meghibásodás történt Kalifornia érintett térségének elektromos hálózatában.
