A Göttingeni Egyetem asztrofizikusai mutatták be kedden a modellt, amelyet egy nemzetközi csoport közreműködésével dolgoztak ki. Segítségével a napkitörések után időben megjósolható, vajon eléri-e és ha igen, milyen intenzitással a Földet a napvihar – mondta el Volker Bothmer projektvezető. A károk megakadályozása érdekében ilyenkor kikapcsolhatják az elektromos hálózatot, vagy egyéb intézkedéseket hozhatnak.
Napvihar okozott például 2013-ban többórás áramkimaradást Svédországban, de az volt a felelős az európai légi radar kieséséért és számos amerikai repülőjárat törléséért. A 390 millió eurót érő Midori 2 kutatóműholdnak pedig nyoma veszett.
Az új megfigyelőrendszer segíthet a hasonló esetek elkerülésében. A Nap kitöréseit követően elemzik a műholdak és az aktuális űrmissziók adatait. A rendszer ezekből számítja ki a napviharok erejét, irányát, sebességét és lefolyását, illetve a Földön várható hatását. Bothmer szerint nagyon precíz prognózisokra van így lehetőség.
A Nap tizenegy éven át tartó ciklusa alatt összesen tízezer napkitörés történik, amiből mintegy negyven éri el a Földet. Ezek az energiával töltött részecskékkel teli viharok leggyorsabb esetben fél nap alatt megteszik a 150 millió kilométeres távolságot, bár ez többnyire lényegesen több időt vesz igénybe. A rendszer segítségével viszont már a napvihar keletkezése után egy órával megjósolható a hatása.
A figyelmeztető rendszer kifejlesztése 2,5 millió euróba (mintegy 780 millió forintba) került, a pénz nagy részét európai uniós támogatások adták.
