Egy óra alatt kétszáz csillag is hullhat az égből

„Senki sem tudja megmondani, mi lesz, mivel a Föld most először keresztezi az üstökösről származó anyagok útját.”

kn
2014. 05. 22. 12:59
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kődarabok a 209P/LINEAR jelű üstökösről törtek le, az égitestet 2004 februárjában fedezték fel. „Ebben a pillanatban senki sem tudja megmondani, mi lesz, mivel a Föld most először keresztezi az üstökösről származó anyagok útját” – magyarázta Bill Cooke, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) meteorok tanulmányozásával foglalkozó osztályának igazgatója.

„Valójában a Jupiter gravitációs ereje hozta a porfelhőt a Föld pályája közelébe, így ez lesz az első alkalom, hogy az emberek megnézhetik, hogy égnek el a légkörbe csapódva az üstökösről leszakadt darabok” – folytatta Cooke.

Hozzátette: nem tudni, nagyszabású előadás lesz-e, mivel jelenleg nem esik le sok kődarab a kométáról, és az sem deríthető ki, mennyi hullott le róla két-háromszáz évvel ezelőtt. Ha sok törmeléke keletkezett, egy óra alatt kétszáz „hullócsillag” látványában is gyönyörködhetnek az amerikaiak, ha viszont kevés, akkor gyakorlatilag semmi sem fog történni – hangsúlyozta.

A megfigyelés legalkalmasabb időpontja Észak-Amerika keleti partvidékén szombat hajnali kettő és négy óra között lesz. Ha a legkedvezőbb forgatókönyv valósul meg, a csillaghullás olyan pompás lesz, mint minden év augusztusában, amikor a Perseidák meteorraja a földi légkörbe érkezik, és egy órán át száz-százötven hullócsillag izzik fel az égbolton.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.