Az Európai Űrügynökség (ESA) bejelentette, hogy az Athena űrtávcsövet választotta a következő L-, vagyis nagyméretű missziójának. Ez a második kiválasztott zászlóshajója Európának, és a Jupiterhez és a Ganymedeshez látogató JUICE űrszondát fogja követni. Az Athena startja 2028-ra van kitűzve, az L2 Lagrange-pont körül fog keringeni, a Földtől másfél millió kilométerre, legalább öt évig.
Az XMM-Newton röntgentávcső utódjául szánt műszer története meglehetősen kacskaringós. Az ESA, Japánnal közösen, eredetileg egy különleges, nagyméretű távcsövet tervezett, XEUS (X-ray Evolving Universe Spectroscopy) néven. Mivel a röntgenfényt nehéz fókuszálni, a XEUS koncepcióban a röntgenoptika és a detektorok két, fizikailag különálló műholdon repültek volna, 35 méter távolságra egymásról. Ezzel párhuzamosan a NASA is tervezett egy programot: a Constellation-X-et négy azonos kialakítású, kisebb röntgentávcsőből álló flotta alkotta volna. A két tervezetet 2008-ban összeolvasztották, és IXO (International X-ray Observatory) néven egy hagyományosabb, egyetlen darabból álló, óriási űrtávcső terve született meg.
2011-ben azonban a NASA pénzhiány miatt kilépett több, Európával közös projektből, így az IXO-ból is. A tervezetet újfent átdolgozták, ATHENA (Advanced Telescope for High ENergy Astrophysics) néven, most pedig az ESA a megépítés mellett döntött. Az Athena két fő tudományos kérdésre fogja keresni a választ: hogyan állt össze a normál, atomi anyag a ma látható struktúrákká (galaxisokká és galaxishalmazokká), illetve hogyan nőnek és alakítják a környezetüket a fekete lyukak. Emellett számos más területet is forradalmasíthat a távcső, a gammakitörésektől a csillagszelek vizsgálatán át a kvazárokig és a csillag–exobolygó kölcsönhatásokig.
A fenti kérdések megválaszolásához a mostani és a közeljövőben megépülő röntgentávcsövekénél jóval nagyobb fénygyűjtő képesség és felbontás szükséges. Ezért az Athena az eddigi legnagyobb, három méter átmérőjű röntgenoptikával lesz felszerelve. A fókuszpontba két műszer lesz befordítható: az X-ray Integral Field Unit nevű leképező spektrográf az égitestek színképét, a Wide Field Imager kamera pedig nagyobb területek röntgenfényképét fogja rögzíteni.
