Az Athena egyik fontos célkitűzése a gyors reakcióidő, hogy riasztások esetén négy órán belül a kijelölt égterületre állhasson. Ha elég gyorsan sikerül elkapni például egy gammakitörést, az űrtávcső segítségével képesek leszünk kimutatni, hogy a jelenséget „hagyományos”, vagy egy ősi, első generációs, csak hidrogénből és héliumból álló csillag felrobbanása keltette-e.
Az Athena kiválasztásával megkezdődik a misszió részletes megtervezése. 2019-ben fogja kiértékelni az ESA a műszaki és pénzügyi terveket, ezután kezdődhet meg az űrtávcső építése. A JUICE és az Athena kiválasztása után már csak egy zászlóshajó-tervezet maradt versenyben az eredeti háromból. A LISA gravitációshullám-detektor a mostani tervek szerint 2034-ben, vagyis húsz év múlva juthat majd fel az űrbe.
