Űridőjárás-jelentést készítenének

Megkezdődött a magyar kutatók részvételével zajló űridőjárás-kutatás első adatainak előzetes értékelése.

UDM
2014. 07. 01. 1:56
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont három fedélzeti adatgyűjtő számítógéppel járult hozzá az Orosz Űrkutatási Intézet által irányított Obsztanovka (Környezet) elnevezésű kísérlethez. A fedélzeti számítógépek közül egy az űrállomás belsejében, kettő az állomáson kívül, a falán, két konténerben van elhelyezve – mondta el az MTI-nek hétfőn Nagy János Zoltán, a kutatóközpont űrtechnikai csoportjának vezetője.

A számítógépekhez tizenegy érzékelő egység csatlakozik, ezek végzik az adatgyűjtést. A kutatóközpont által kifejlesztett berendezések a szenzorokat vezérlik, fogadják tőlük az adatokat, amelyeket aztán előfeldolgoznak, tárolnak, majd továbbítanak a földi űrközpontba.

A műszerek 2013 februárjában érkeztek meg a Nemzetközi Űrállomásra egy orosz teherűrhajó, a Progressz fedélzetén, és 2013. április 19-én szerelte őket fel az űrállomáson kívül és helyezte üzembe hatórás űrséta során az erre kiképzett legénység. A tizenegy adatgyűjtő műszer nemzetközi együttműködés eredménye: magyar, svéd, lengyel, ukrán, orosz, bolgár és angol szakemberek fejlesztették ki őket az űridőjárás megfigyelésére.

Mint azt Nagy János Zoltán elmondta, a szenzorok által gyűjtött adatokat tartalmazó első tárolóegység idén májusban érkezett le a Földre, és az orosz kutatók június elején tették elérhetővé az adatokat a programban részt vevő kutatókollégák számára. A mérési adatok értékelése megkezdődött.

A berendezések jövőjéről szólva Nagy János Zoltán elmondta, a cél, hogy több évig működjenek, ám mivel szélsőséges körülmények között üzemelnek, nem lehet előre megmondani a pontos élettartamukat, de azt szeretnék, hogy legalább két évig használhatók legyenek.

A szakember szerint a kutatási program másik fontos célja a földrengések és a Föld körüli tér összefüggéseinek, vagyis a földrengések előre jelezhetőségének vizsgálata, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Űrkutató Csoportja és a BL Electronics Kft. saját fejlesztésű műszere segítségével végeznek.

Az űridőjárás az ionoszféra, a magnetoszféra és a földközeli interplanetáris térben végbemenő jelenségeket jelenti, amelyek vizsgálatát a Föld körül keringő műholdakon elhelyezett műszerekkel végzik. Az űridőjárást alapvetően a naptevékenység határozza meg, de galaktikus hatások is befolyásolják. Az Obsztanovka-kísérlet a naptevékenység hatását vizsgálja a magnetoszférára és az ionoszférára.

Nagy János Zoltán szerint az űridőjárás elvont, a földön élő emberek életét kevésbé befolyásoló fogalomnak tűnhet, ám valójában a repülésre, a műholdas kommunikációra is hatással van, és szélsőséges esetben a Földön is érezteti hatását. A szakember példaként említette az 1980-as években az Egyesült Államokban bekövetkezett nagy áramszünetet. A kutató szerint akkor olyan erős volt a naptevékenység, hogy az érkező részecskék hatására hiba keletkezett az elektromos hálózatban, és több amerikai állam sötétségbe borult.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.