A Nap nagy energiájú folyamatai – közelebbről nézve

A Napon zajló nagy energiájú folyamatok jobb megértésében jelenthet előrelépést, hogy csillagunkat jóval közelebbről is meg tudjuk figyelni.

Kovács József
2014. 07. 13. 19:17
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár központi égitestünk összehasonlíthatatlanul közelebb van hozzánk, mint a többi csillag, távolsága elég nagy ahhoz, hogy bizonyos információk egyáltalán ne jussanak el hozzánk. Hogyan alkothatnánk pontos elképzelést például arról, hogy mi az oka a napfoltokkal kapcsolatos mágneses energiakitöréseknek – napflereknek –, ha csak az elektromágneses sugárzásuk és a Föld körüli pályákon keringő műszereinkhez eljutó részecskék által hordozott információ alapján vizsgálhatjuk őket.

Menjünk tehát közelebb! A NASA Merkúr körül keringő Messenger űrszondája harmadakkora távolságra van a Naptól, mint a Föld körül keringő eszközök, elég közel ahhoz, hogy műszerei detektálni tudják a napflerekben keletkező szoláris neutronokat. Ezen részecskék átlagos élettartama mindössze 15 perc. Az, hogy ennyi idő alatt milyen messze jutnak, természetesen a sebességüktől függ, de a lassúbbak nem érnek el a Föld körüli pályán keringő részecskedetektorokig. Egy új eredmény szerint azonban a Messenger műszerei egy fler esetében nagy valószínűséggel érzékelték ezeket a neutronokat.

A vizsgálat vezetője, David Lawrence (The Johns Hopkins Applied Physics Lab) szerint a Napon zajló folyamatok megértéséhez a lehető legtöbb információhordozót – fotonokat, elektronokat, protonokat, neutronokat stb. – kell begyűjtenünk. A Föld közelében a Napból származó töltött részecskéket észlelhetjük, tanulmányozásukat azonban nehezíti, hogy pályájukra hatással van a Nap és bolygónk mágneses tere is.

A töltött részecskék a mágneses terek erővonalai körül spirális trajektóriákon mozognak, az elektromos töltéssel nem rendelkező neutronokra azonban nem hat a mágneses tér, ezért a flerterületeken keletkező neutronok egyenes vonalban haladnak, így a flerekről általuk hordozott információt nem torzítják azon régiók hatásai, amelyeken átszáguldanak. Segítségükkel a kutatók megfejthetik egyes aspektusait annak a komplikált gyorsítási folyamatnak, amely a nagy energiájú, gyors szoláris részecskék keletkezéséért felelős.

Lawrence és munkatársai a Messenger 2011. június 4-i és 5-i adatait vizsgálták át egy 2011. június 4-i, nagy energiájú, gyorsan mozgó töltött részecskék áramával kísért fler hatásai után kutatva. A fler a Nap Földtől elforduló oldalán keletkezett, így bolygónkról nem volt látható. A NASA Stereo (Solar Terrestrial Relations Observatory) űrszondája azonban tanúja volt és hasznos információkat szolgáltatott róla.

A Messenger adatai azt mutatták, hogy a detektált neutronok száma néhány órával azelőtt megnőtt, hogy a töltött részecskék is nagy számban érték volna el az űreszközt. Ez viszont azt jelzi, hogy a neutronok nagy valószínűséggel a fler nagy energiájú töltött részecskéi által a Nap légkörének alsó részében indukált ütközések eredményeként keletkeztek. A Messenger és a Stereo együttes mérései tehát új információkkal szolgálhatnak arról, hogy a részecskék hogyan gyorsulnak fel a napflerekben.

Az eredményeket részletező szakcikk a Journal of Geophysical Research: Space Physics című folyóiratban jelent meg.

Hasonló cikkeket olvashat a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.