Rosetta: bizonytalanná vált a sikeres landolás

A Philae leszállóegység egy meghibásodását nem sikerült elhárítani az éjjel, így nem tudni, sikeres lesz-e az érkezése.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta-missziója húsz éve kezdődött, és ma érkezett el beteljesedéséhez, egyben legkritikusabb pontjához. Közép-európai időszámítás szerint 9 óra 35 perckor a Philae leszállóegység levált az űrszondáról, és megkezdte leszállását a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökösre. Az előzetes tervek szerint a mintegy 22,5 kilométeres utat a Philae hét óra alatt teszi meg. Ez lesz az első alkalom, hogy egy ember által készített űrberendezés egy mozgó üstökösre kerül, és onnan tudományos mérések adatait közvetíti a hordozó űrszondához, majd mintegy harmincperces késéssel a Földre.

Az ESA kölni irányító központjából az MNO-nak helyszíni információkat küldött Balázs András, a Philae leszállását irányító csapat egyik tagja, aki Baksa Attilával és Pálos Zoltánnal dolgozik az űrkutatás mindeddig egyedülálló vállalkozásán.

„A november 12-ei, szerda reggeli szeparáció és leszállás előkészítésére hétfőn este bekapcsolták a leszállóegységet. A bekapcsolást követően, 5 perc múlva sajnos kommunikációs probléma lépett fel az anyaűrhajó kommunikációs alegysége és a leszállóegység fedélzeti számítógépe között, és a kommunikáció nem stabilizálódott. Ezért kis idő múltán úgy döntöttünk az itteni kollégákkal, hogy ki-bekapcsolással megpróbáljuk helyrehozni a kapcsolatot. Ez a fedélzeti számítógép újraindítását jelenti, s ezt mindenki érti, aki valaha is használt már számítógépet. Nem teljesen szokatlan, hogy időnként problémák adódnak, ez az esemény mégis teljesen váratlanul ért bennünket. A fedélzeti számítógép több mint hetvenszer volt bekapcsolva az elmúlt sok évben, de ilyesmit még soha nem tapasztaltunk. Mindenesetre az újraindítást követően a kommunikációs képesség helyreállt” – írta az MNO-nak Balázs András, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet RMI Űrfizikai és Űrtechnikai Osztály munkatársa.

A hibaelhárítás viszonylag sok időt vett igénybe, ezért a tevékenységek előre kidolgozott menetét módosítani kellett. Egy efféle módosítás nem egyszerű dolog, hiszen a leszállóegység nem a laborasztalon áll előttük, hanem 400 millió kilométerrel messzebb. Az átrendezés több ember koncentrált munkáját igényli, és a darmstadti Európai Űrrepülés-irányító Központ (ESOC) közvetítésével végezték.

A biztonság kedvéért két további ki-bekapcsolást illesztettek – az operátor kollégákkal egyeztetve – a futó procedúrába. Mindkettő a várt eredményt adta, felállási problémák nélkül a kommunikáció stabil és megbízható volt. További három probléma lépett fel az előkészítő műveletek végrehajtásának során. Az egyik, hogy az elsődleges energiaforrással – ez tulajdonképpen egy 1300 wattórás elem – kapcsolatosan technikai okok miatt egy műveletet nem lehetett elvégezni. Az illetékes csapat közvetlen úton arra következtetett, hogy minden rendben van, és a leszállási folyamatot emiatt nem kell leállítani. A második probléma az úgynevezett ADS alrendszernél jelentkezett. Ennek az alrendszernek fontos feladata van az üstökös elérésénél. „A műveletet megismételtük, ugyanúgy nem meggyőző eredménnyel. Egy védőszelep kinyitásáról van szó. Nem tudni, hogy a szelepet ténylegesen nem sikerült kinyitni vagy egyszerűen csak egy érzékelő hibájáról van szó.” Az alrendszerért felelős csapat úgy döntött, hogy nincs más választás, a leszállást emiatt nem kell megszakítani. Ennek hatása lehet a landolás biztonságát illetően, de a kockázatot vállalni kellett – írta.

A problémák miatt mindenesetre némi bizonytalanság állt elő az egész folyamat végrehajthatóságát illetően.
Többször megbeszélést tartottak kisebb-nagyobb körben, házon belül és az ESOC operátorait is bevonva. Végül úgy döntött a közösség, hogy nincs ok a leszállási folyamat leállítására. Éjjel három órakor volt az utolsó alkalom, amikor ezt még megtehették volna, de nem volt ok rá, így a folyamat elindult.

Az éjszaka folyamán az anyaűrhajó fedélzeti ellenőrző rendszere nem észlelt abnormális eseményt, így a fedélzeti autonóm folyamat jelenleg is fut. A kölni vezérlő és ellenőrző központban sem észleltek anomáliát a folyamatosan érkező információkban.

„Most helyi idő szerint reggel fél tíz van, a szeparációnak rövidesen be kell következnie. Ennek elsődleges jele az, hogy a kommunikáció a leszállóegység fedélzeti számítógépével megszakad. Vezetékes kapcsolatról van szó. Ha sikeres a szeparáció, akkor két órával később biztosítható az anyaűrhajó és a leszállóegység közötti rádiókapcsolat. Meglátjuk, mi lesz

Ebben a pillanatban kaptuk meg az adatokat a kommunikáció megszakadásáról, tehát elvileg a szeparáció sikeresen megtörtént.”

Eddig az első kölni tudósításunk, most már azért szorít mindenki, hogy a landolás is sikeres legyen.

Az ESA irányító központjából érkezett hír szerint 10.03-kor fogadták a Philae jelzését, miszerint levált az űrszondáról, a jel 28 perc 20 másodperc alatt érkezett meg a Földre.

A műveletek következő vízválasztója a Philae jeleinek vétele volt. Az ESA központjában nagy taps fogadta az örömteli hírt, hogy a tervezett időben, 12.07-kor megindult az adatok áramlása a leszállóegységről. A Földre érkező információk egyrészt a leszállással kapcsolatosak, másrészt pedig a Philae már megkezdte a méréseket, és a tudományos adatok is érkeznek.

A landolás sikerességével kapcsolatban 17 óra körül lesz új információ, amikorra a Philae várhatóan eléri az üstökös magját. Az ESA hivatalos közleménye szerint a szakemberek ötven százalékra becsülik a sikeres leszállás esélyét, tekintve hogy a landolás előre beprogramozott módon zajlik, így ha valami félresiklik, a földi irányítóközpontban semmit sem tudnak tenni, a Rosetta irányításán múlik minden. Az űrszonda egyébként mintegy 20 kilométerre kering az üstökös körül.

„Kell egy kis szerencse is, hogy ne sziklára vagy meredek lejtőre érkezzen az egység” – magyarázta Stephan Ulamec, aki német részről a Philae projektvezetője az MTI tudósításában. A leszállóegységet úgy tervezték, hogy nem tudták, milyen típusú talajt fog találni a robot az üstökösön.

Paolo Ferri, az irányító központ műveleti vezetője nagyon jelentős pillanatnak nevezte a rádiókapcsolat létrejöttét.

A hűtőszekrény-nagyságú robot jelenleg „szabadesésben” közelít a 67/Csurjumov-Geraszimenko-üstököshöz. A szabadesést azonban az égitest csekély gravitációja miatt úgy kell elképzelni, mint lágy lesiklást, a Philae másodpercenként mindössze 18 métert tesz meg – mondták a németországi űrközpontban.

A projektben részt vesz a NASA is, az éjjel közzétettek egy videót, amelyben bemutatja a várható landolást:

Az ESA központjában zajló eseményeket élőben is lehet követni itt, az MNO-n is: