A világ legmodernebb űrkilövő központjának nevezte a Vosztocsnijt nemrégiben Igor Komarov, a Roszkoszmosz orosz űrkutatási vállalat vezérigazgatója, aki az orosz űrkutatás ambícióiról is beszélt. Eszerint mielőbb nekikezdenének egy emberek szállítására alkalmas újgenerációs űrhajó megépítésének, amely nagyobb teherbírású lesz az eddigieknél, a hajtóműve pedig új elven működik majd.
Emellett a Roszkoszmosz 2025-ig öt automatikus szondát bocsátana fel a Föld kísérőbolygójához, ami a 2030-ra tervezett orosz Holdra szállás előkészítése lesz. Komarov emellett arról is beszélt, hogy 2024-ben indul majd a „vörös bolygó” az Ekszpegyicija-M automata jármű, amely marsi kőzetmintákat is hoz majd vissza a Földre. A mai sikeres rakétaindítással pedig bebizonyosodott: Oroszország nem hagyja, hogy alulmaradjon az űrkutatásban.
Habár az általános nézet szerint az oroszok lemaradtak az amerikaiak mögött az űrversenyben, ez az állítás nem állja meg teljesen a helyét. Ugyanis az oroszok már évtizedek óta inkább az emberi űrutazás felé orientálódnak, még az amerikai űrhajózási és űrkutatási hivatal (NASA) asztronautáit is ők szállítják a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az orosz rakétatechnológia tehát megkerülhetetlenné vált, és ez mindeddig így lesz, amíg az amerikaiak nem tudják a nyugdíjazott űrrepülőgép flottájukat kiváltani az új Orion űrhajókkal (amelyek azonban legkorábban 2023-ban szállíthatnak embert a világűrbe).
Ugyanakkor mivel az orosz űrprogram költségvetésének döntő részét így az emberi űrutazás tette ki, az űripar más területei alulfinanszírozottak maradtak, ezért keveset költöttek a kommunikációs műholdakra és a távoli bolygók feltérképezésére. Mindennek eredményeként az orosz műholdipar ma már alaposan elmarad más iparosodott államok programjaitól.
Emiatt az orosz kormány nemrég eltervezte, hogy nagyobb lökést adnak a kutatásoknak. 2013-ban bejelentették, hogy 2020-ig 52 milliárd dollárt különítenek el a nemzeti űripar számára. 2030-ra pedig az űripar forgalma (tehát ez magában foglalja az értékesített szolgáltatásokat is) már elérheti az 1500 milliárd dollárt is (2013-ban a bevétel 300-400 milliárd dollár volt). Vlagyimir Putyin orosz elnök akkor azt mondta: a 21. században Oroszországnak meg kell őriznie a vezető űrhatalmi státuszát, ezért az űripari kapacitások fejlesztése az állami politika kiemelt prioritása lesz, és egyre nagyobb figyelmet fognak szentelni ennek az iparágnak.
Az orosz űrkutatásnak az alulfinanszírozottság mellett természetesen más problémái is voltak, ami abból adódik, hogy 1994 óta Kazahsztántól bérlik a szovjet időkben a délkelet-kazahsztáni sztyeppés területen felépített bajkonuri űrkikötőt. Ez az összeg 2050-ig évi 115 millió dollárt jelent, de a Lenta.ru orosz hírportál közlése szerint az orosz állam emellett évente körülbelül 5 milliárd dollárt költ az űrkikötő használatára.
Azonban ez az üzlet korántsem működik mindig zökkenőmentesen, így rendre felröppennek olyan hírek, amelyek a két ország súrlódásairól szólnak. Három évvel ezelőtt például az Izvesztyija című, hatalomhoz közeli orosz lap közölte, hogy Moszkva diplomáciai jegyzékben küldött figyelmeztetést Asztanának. Az orosz külügyminisztérium ebben kilátásba helyezte, hogy ha a kazah fél nem vizsgálja felül döntését, hogy a tervezett 17 helyett csak 12 orosz rakéta indítását engedélyezi Bajkonurból, akkor Oroszország felmondja közös projektjeit Kazahsztánnal. A kazah döntés következtében ugyanis jelentős pénzügyi veszteség érte volna az orosz űripart, mert kötbért kellett volna fizetnie az ügyfeleknek.
Ezért is vált egyre sürgetőbbé a Vosztocsnij űrrepülőtér megépítése, aminek még 2011-ben kezdtek neki az orosz szakemberek. A helyszín adott volt: a Szovjetunió felbomlását követően a Bajkonuri űrrepülőtér kiváltását kezdetben egy Amuri területen lévő egykori katonai rakétabázison tervezték, ami különösen hasznosnak bizonyult. 600 kilométerre található innen az Ohotszki-tenger, ami az űrhajósok vízen való landolásának tökéletesen megfelel. Sőt, a Vosztocsnijból felbocsátott rakéták kezdeti repülési pályája nem halad át sem sűrűn lakott orosz, sem más országokhoz tartozó területek fölött, és a leváló hajtóműfokozatok darabjai is szinte lakatlan orosz területekre, illetve nemzetközi vizekbe hullnak majd vissza.
Az eredeti tervek szerint az első startra 2015 végén került volna sor, azonban az építési munkálatok elhúzódtak, így Putyin elnök az átütemezés mellett döntött. Végül 2016. április 26-ra halasztották az első kilövést, oda is csődítették az orosz médiát a nagy eseményre.
Csakhogy az indítás folyamatát az utolsó percben le kellett állítani, majd a repülésirányító központban elhangzott az indítóállás alapállapotba helyezésére vonatkozó utasítás. Az automatikus biztonsági rendszer ugyanis a hordozórakéta irányító rendszerének egyik olyan műszerében jelzett meghibásodást, amely a hajtómű be- és kikapcsolását, illetve a rakétafokozatok leválasztását végzi.
Putyin – aki több ezer kilométert utazott a helyszínre, hogy részt vegyen az átadáson – óriási haragra gerjedt a meghibásodás miatt, és azonnali vizsgálatot kezdeményezett az ügyben. Így szerdán már őrizetbe is vették az űrállomás négy dolgozóját, akik közül ketten házi őrizetben, ketten pedig elzárva várnak tárgyalásukra. Az orosz elnök nem nyugodott: az Interfaxnak még azt is elmondta, hogy a felelősök a házi őrizet kényelmes ágyai után kénytelenek lesznek hozzászokni a börtöncellák ágyaihoz.
A kudarcba fulladt ünnepélyes nyitány után ma, csütörtökön, közép-európai idő szerint 4 óra 1 perckor végül sikeresen felavatták Vosztocsnijt: a Szojuz-2.1a rakéta Volga típusú manőverező fokozata három, egyetemi diákok és kutatók által konstruált műholdat állított Föld körüli pályára. Putyin – aki hat évvel ezelőtt részt vett az űrállomás alapkőletételében – most már gratulált mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak az első vosztocsniji rakétastart sikeréhez.
A sikeres kilövés:
„Elvileg tegnap véghez lehetett volna vinni a startot, de a technikai biztosítás leállította a startot. Ez normális jelenség" – mondta az elnök, aki jelezte: a kilövőtér működik, azonban még a szakemberek előtt áll a második szakasz, ami a nehézrakéták kilövése lesz az új űrközpontból.
