A kínai űrtudományi és -technológiai vállalat szerint ez a misszió lesz Kína első automatizált holdmintagyűjtése, az első Holdról való felszállása, az első Hold körüli pályán – a Földtől nagyjából 380 ezer kilométerre – végrehajtott, távirányítású dokkolása és az első, majdnem kozmikus sebességgel történő holdszonda-visszatérése.
„A 8,2 tonnás holdszonda négy részből áll: egy Hold körüli pályán keringő űreszközből, egy visszatérő, egy felszálló- és egy landolóegységből” – mondta Je Pej-csien, a program egyik tanácsadója.
A landolóegység a felszálló űreszközbe helyezi a Hold felszínéről vett mintákat. A felszállóegység ezután elhagyja az égitestet, hogy összekapcsolódjon a Hold körül keringő űreszközzel és a visszatérő egységgel, amelynek átadja a mintákat.
Utóbbi kettő ezután visszaindul a Földre, amelytől néhány ezer kilométeres távolságban elválnak egymástól, és a visszatérő egység belép a bolygó légkörébe.
A Csang’o–5-ös szonda felbocsátása a három részből álló kínai holdprogram – keringés, leszállás és visszatérés – utolsó lépése.
Az ország tavaly jelentette be, hogy eddig egyedülálló módon a Hold túlsó, „sötét”, vagyis a Földről nem látható oldalán tervez leszállást 2018-ban, és a történelem első ilyen kísérletét a Csang’o–4 űrszondával kívánja végrehajtani.
