A program zárása, a nagy finálénak nevezett manőver- és méréssorozat az idén áprilisban kezdődött. A Cassini azóta 22-szer kerülte meg a Szaturnuszt, mindig egy kissé más pályán. Végül a kutatók a Titánt hívták segítségül a végső lépés megtételéhez. A hold gravitációs tere a Szaturnusz felé rántotta a szondát, amely így már nem kerülhette el az ütközést. A lenti animáción jól nyomon követhető, hogyan adja meg a Titán a végső lökést a szondának.
Szeptember 14-én a Cassini még lőtt néhány képet a Szaturnuszról, a gyűrűkről és a holdakról, majd kikapcsolta a kamerákat. Működése alatt az űrszonda összesen több mint 453 ezer képet küldött a Földre a Naprendszer második legnagyobb bolygójáról, annak gyűrűiről és holdjairól. „Ezek a felvételek olyanok lesznek, mint amikor utoljára körülnézel a házadban vagy a lakásodban, mielőtt elköltözöl onnan. Körbesétálsz az alsó szinten, majd felmész a felsőre, végighúzod az ujjaid a lépcsőkarfán, körülnézel a régi szobádban, és előbukkannak az elmúlt évek emlékei” – mondta Linda Spilker, a NASA pasadenai bolygókutatási laboratóriumának munkatársa, a Cassini-program egyik felelőse.
A többi műszere azonban tovább működött a zuhanás közben is, hogy a légkörbe belépve is tudjon méréseket végezni. Az atmoszférát szeptember 15-én délután fél egy körül érte el, de a Földön erről csak másfél órával később szereztünk tudomást, ennyi idő kell ugyanis, hogy az adatok ideérjenek. Zuhanás közben a szonda megpróbálta minél hosszabb ideig a Föld felé fordítani az antennáit, hogy minél több információt tudjon elküldeni, ám idővel a rázkódás miatt ez lehetetlenné vált. Ahogy elérte a sűrűbb felhőrétegeket, felizzott, akár egy meteor, majd apró szilánkokra szakadt szét. Az anyaga pedig elmerült a Szaturnusz gázóceánjában. Az alábbi videó a nagy finálé lépéseit mutatja be.
A Szaturnusz körüli tizenhárom éves útja során a szonda rengeteg mérést végzett. Óriás hurrikánokat fedezett fel a bolygó pólusainak környékén, feltérképezte az északi sark rejtélyes hatszögét, és jeges kilövelléseket észlelt az Enceladus nevű holdon. Ez arra utalhat, hogy a felszín alatt vízből álló hatalmas óceán rejtőzhet, amely akár életnek is otthont adhat. Ennek bizonyításához azonban újabb küldetésre lesz szükség.
Íme néhány, a Cassini által készített fotó a NASA gyűjteményéből:
