Nyakunkba hull a Mennyei palota

Jóval valószínűbb, hogy a hétvégén megnyeri a lottó ötöst, minthogy épp önt kólintja fejbe a Tiangong–1.

A Skylab 1979-es esete némileg hasonlóbb a mostani szituációhoz, ugyanis az is kontrollálatlanul tért vissza, mégpedig az ausztrál sivatagba, ahol egy teremtett lélek sem él, így nem sérült meg senki. Pedig 77 tonnás súlyával sok bajt okozhatott volna, ha szerencsétlen célpontot választ. Hasonló sors jutott a Szaljut–7-nek, amely ugyan csak 20 tonnás volt, de úgy zuhant le, hogy éppen dokkolt rajta egy másik 20 tonnás űrhajó, a Kozmosz–1686. Így együtt estek darabokra Argentína fölött, a törmelék pedig Capitán Bermúdez városa környékén szóródott szét.

Annak valószínűsége, hogy valakinek a fejére esik az űrszemét, azonban csekély, tekintve, hogy – a közfelfogással szemben, miszerint mára az egész bolygót meghódítottuk – a Föld felszínének nagyon kis töredéke lakott, nagy része óceán vagy sivatag. Mindez számszerűen kifejezve: a bolygó felszínének 29 százaléka szárazföld, melynek 10 százalékán lakik az emberiség 95 százaléka az Európai Bizottság alá tartozó Joint Research Center (Egyesített Kutatóközpont) urbanizációs jelentése szerint.

Az viszont biztosan nem igaz, hogy még soha senkit nem talált el az űrből leesett, ember alkotta tárgy, aminek az esélye a becslések szerint nagyjából egy a billióhoz. Az akkor 44 éves Lottie Williams éppen egy parkban tornázott az oklahomai Tusconban az ABC tudósítása szerint, amikor a vállára esett egy tenyérnyi darab az egyik Delta–2-es rakétából. Az esetet szerencsésen túlélte, de egy életre megtanulta, hogy a testmozgás halálos veszélyeket is tartogathat.