Persze kérdés, hogy mit kapnánk a pénzünkért, ha jó drágán elküldenénk egy szondát a Proxima Centauri rendszerébe. A legnagyobb fogás az lenne, ha életet találnánk. Erre azonban a csillagászok szerint nincs túl nagy esélyünk. A vörös törpecsillagoknak is van lakhatósági zónája, ahol a körülötte keringő bolygók felszínén folyékony a víz. Csakhogy ez a törpék esetében nagyon közel esik a csillaghoz. Márpedig Proxima Centauri kifejezetten nyugtalan gázgömb. Az általa kibocsátott energia tág határok között változhat. Időnként olyan erős kitöréseket produkálhat, amelyek letarolhatják a rendszer bolygóit.
A csillag eddig ismert egyetlen bolygója, a Proxima b is a lakhatósági zónában (vagyis a csillaghoz nem túl közel és attól nem is túl távol) kering. Akár folyékony víz is lehet rajta. De százszor annyi sugárzás éri, mint a Földet, és egyáltalán nem biztos, hogy van mágneses tere, mellyel megvédheti magát. Persze ezek a nehézségek nem riasztanak el mindenkit, és talán nekik van igazuk. Az utóbbi évtizedek kutatásai ugyanis arrafelé mutatnak, hogy az élet sokkal ellenállóbb, mint azt eddig gondoltuk. A kezdő vállalkozások pénzhez jutását segítő Kickstarter oldalon nemrégiben egy olyan távcső kifejlesztésére és legyártására gyűjtöttek, mellyel akár a saját szemünkkel is megnézhetnénk magunknak a Proxima b felszínét, és meggyőződhetnénk róla, hogy tényleg akkora mázlisták vagyunk-e, hogy alig négy fényévet kell csak megtennünk azért, hogy életet találjunk a Naprendszerünkön kívül.
