A nyugat-ausztráliai Murchison Rádiócsillagászati Obszervatórium rádióspektrométere által észlelt hidrogéngáz gyenge jelei a 13,8 milliárd éve bekövetkezett ősrobbanás után mintegy 180 millió éve létezett csillagok jelenlétére utalnak.
A hidrogén volt akkor világegyetem legáltalánosabb építőköve, mint ahogyan ma is. Mivel ezeket a korai csillagokat közvetlenül még soha nem észlelték, az általuk kibocsátott ultraibolya sugárzás megváltoztatta a körülöttük lévő hidrogéngáz tulajdonságait, s ezáltal a hidrogén elnyelte az ősrobbanás utánizzásából eredő háttér-rádióhullámokat, lehetővé téve érzékelésüket.
Judd Bowman, az Arizonai Állami Egyetem kozmológusa elmondta, hogy a megfigyelések megerősítették a várakozásokat arról, mikor keletkezhettek az első csillagok. Ezek az égitestek eltérőek lehettek a maiaktól, mert az ősrobbanás után keletkezett ősi, primitív gázból képződtek.
„A gáz szinte teljes egészében hidrogénből és héliumból állt. Ezzel szemben szinte az összes későbbi csillag olyan gázból keletkezett, amelyeket a periódusos rendszer nehezebb elemei, mint a szén és az oxigén gazdagították. Az első csillagok nagyon nagy tömegűek lehettek, és rövid ideig éltek, színűk valószínűleg kékes volt” – magyarázta.
Általában a csillagkeletkezés hasonló a mostanihoz, a gázfelhők összehúzódnak, majd a növekvő nyomás hatására összehúzódásuk lelassul, hőmérsékletük viszont folyamatosan nő, fúziós magreakciókat indítva be – tette hozzá Judd Bowman. A felfedezés nem jelenti azt, hogy egyes csillagok ne születhettek volna még korábban.
A rádióhullámok jelezték azt is, hogy a világegyetem valószínűleg kétszer olyan hideg volt, mint korábban gondolták, mínusz 270 Celsius-fok.
Alan Rogers, az MIT Haystack Obszervatóriumának rádiócsillagásza elmondta, hogy ez a gáz és a sötét anyag közötti kölcsönhatással magyarázható.
A sötét anyag olyan talányos anyag, amely nem bocsát ki fényt vagy energiát, és úgy vélik, hogy a világegyetem együttes tömegének és energiájának negyedét adja, de még soha nem figyelték meg.
