Az egyik legfontosabb érv a most ellenségnek kikiáltott civilek ellen, hogy külföldi pénzből működnek, miközben tudjuk, hogy a Fidesz nem egy alapítójának oxfordi ösztöndíját is Soros György alapítványa támogatta. Tipikus kettős mérce: ha engem támogatnak a pénzzel, az jó célra megy, ha másokat, akkor bomlaszt. De mit is nevezünk külföldi pénznek? Az uniós támogatásokat, a tudomány vagy a környezetvédelem számára nyitott nemzetközi pályázatokat, ösztöndíjakat, esetleg a nemzetiségi szervezetek számára az anyaországoktól érkező pénzeket? Mivel a környezetszennyezés nem áll meg a határoknál, a zöldmozgalom sem tud nemzetközi együttműködés – és adott esetben anyagi támogatás – nélkül érdemben cselekedni.
A civilek, köztük a zöldek gyakran szólalnak meg politikai kérdésekben, de nem törnek hatalomra, és bármilyen színű legyen is a kormány, bírálataikkal a közérdeket képviselik. Felderítik a veszélyeshulladék-lerakókat, felhívják a figyelmet az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, az egészségtelen élelmiszerekre, javaslatokat tesznek az energiahatékonyságra, a vegyszermentes gazdálkodásra, az állatok védelmére, a környezetbarát fogyasztásra – és mindezt legtöbbször szabad idejükben, önkéntes munkával. Tevékenységükért nem támadás, hanem köszönet járna.
A szerző környezetvédelmi újságíró
