Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Álságos a kép, mint az általánosítások többsége, de az erdőkérdés valahogy székely-magyar problémaként fészkelte be magát a romániai közbeszédbe. Erről a régióról festenek rendszeresen apokaliptikus képeket, a módszeres erdőirtásoktól a széldöntéseknek álcázott pusztításokig.
Nem utolsósorban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség néhai erős embere, a székelyudvarhelyi Verestóy Attila személye okán, akit Attila, Isten ostora mintájára Isten láncfűrészévé démonizált – nem teljesen alaptalanul – a román sajtó. A romániai magyar közösségért tett szolgálatainak elismerése mellett az imént idézett populáris rang cseppet sem hízelgő módon, de meglehetős pontossággal jelzi a tavaly januárban elhunyt honfitársunk legismertebb dimenzióját: ő volt a székelyföldi fakitermelés királya.
De mortuis nil, nisi vere – azaz halottakról igazat vagy semmit –, de nemcsak ezért fontos leszögezni, hogy a közhiedelem ellenére erdőügyben Székelyföldön még mindig jelentősen jobb a helyzet a romániai átlagnál.
Míg a XIX. század elején Románia területének 55-60 százaléka volt még erdő, 2009-re ez az arány 27 százalékra csökkent, a legkegyetlenebb erdőtlenítés a Nyugati-alföldön ment végbe, a Temesvártól Nagyváradig húzódó terület mindössze 3,2 százaléka maradt erdő. A trend az ország többi részén is a minél nagyobb termőterületek kinyerését célozta, ennek esett áldozatul a Mezőség is, ahol ma alig 6,5 százaléknyi az erdős felület.
Most mégis újra Székelyföldet említik elriasztó példaként. Egy törvénytervezet ugyanis tízéves időszakra tiltaná meg a farönk, a tűzifa és a fűrészáru romániai exportját, a téma fölött a környezetvédő szervezetek, illetve az ágazat többi érdekvédelmi szervezete vív kemény lobbicsatát.
A politikusi szándék csak hasonlóan drasztikus intézkedések révén véli visszafoghatónak a túlzott erdőkitermelést, amelyet jelentős mértékben a Holzindustrie Schweighofer osztrák faipari óriás háromszéki megjelenése dobott meg.
A romániai fafeldolgozás ma amúgy is három-négy óriásvállalat „játszótere”, igen kicsiszolt együttműködésben. A Schweighofer 2013-ban kezdődött, százötvenmillió eurós befektetése nyolcszázezer köbméternyi éves kapacitással tervezett fafeldolgozó létrehozását célozta, hatszázötven munkahely létrehozását ígérte, ugyanakkor az agyonautomatizált „megagáter” további kétezer munkahely generálását valószínűsítette a bedolgozói és szolgáltatói szférában.
Ekkora famennyiség elvonása mellett a szakemberek 13 300 faipari munkahely megszűnésével számoltak, ez azonban csak részben igazolódott be.
A civil, valamint környezetvédő szervezetek szinte azonnal farkast kiáltottak, első nyílt levelükben úgy fogalmaztak, elképzelhetetlennek tartják, hogy az országos monopolhelyzetre pályázó, kíméletlen nyersanyag-kiaknázóként katalogizált, a helyi közösségek hagyományaival, jövőjével, törekvéseivel nem törődő óriáscég fenntartható fejlődést biztosítana, prosperitást hozna Háromszékre.
A munkahelyteremtés kényszerében vergődő megyei önkormányzat, valamint a területi illetékességű község, Réty önkormányzata ennek ellenére támogatta a beruházást, amely egy sor ideiglenes engedély birtokában kezdte meg és folytatja máig a működését.
Ennek az állapotnak kíván megálljt parancsolni a tízéves faexport-moratórium tervezete. A szakemberek többsége szerint azonban máshol kellene keresni a bajok gyökereit. A legnagyobb gondot az állami erdészeti cégóriás, a Romsilva működésében látják. A cég átszervezése nagyban hozzájárulna a korrupció, vagyis az illegális fakitermelés megszüntetéséhez is.
A fakitermelésből származó hatalmas bevételeket az állami erdészet nem forgatja vissza korszerű erdészeti infrastruktúra megteremtésébe, nincsenek rendben tartott erdei utak, amelyek révén a ma kitermelhetetlen távolabbi erdőrészek is megközelíthetők lennének. Addig jobbára csak a könnyen megközelíthető erdőkben zajlik kitermelés – gyakran tarvágással.
A kormány korlátozási szándékainak a közbirtokosságok szempontjából sincs túlzott jelentősége, hiszen valamennyi közbirtokosságnak tíz évre szóló erdőgazdálkodási üzemterv alapján kell működnie, legfentebb a nyersanyag köbméterenkénti ára változhat a piaci kereslet-kínálat függvényében. Azt azonban nem tagadják, hogy szívesebben együttműködnek egy Schweighofer méretű vállalattal, amely ugyan csak a jó minőségű fát vásárolja fel, de betartja a fizetési határidőket, másrészt a kisebb átmérőjű fát is átveszi, amit egy kisvállalkozó visszautasít, mert nem tud mit kezdeni vele.
Egy másik szabályozás életbe léptetése ígéri talán a leghatékonyabb megoldást: a Forest Stewardship Council (FSC) fatermék-tanúsítványának kötelezővé tétele, amelyet a Romániából bútort vásárló külföldi kereskedők rendszerint igényelnek.
Ördögi körnek tűnik: miután a Schweighofer gyárai hasonló papír nélkül is szép árat fizetnek a rönkfáért, az erdőtulajdonos vállalkozások többsége nem érdekelt a szigorúbb erdőgazdálkodást megkövetelő feltételekkel járó FSC-tanúsítvány megszerzésében.
Az igazi fény alig pislákol a zöld alagút végén.
A Tisza-pártelnök álságos kijelentése olyan nemzeti érzelmekre próbál hatni, amelyekhez neki nem sok köze van.
A nemzetállami demokratikus törvényhozási jog fölött ma már egy alkotmányjogiasított „felső” jog van.
A kényszerített leszerelés eddig minden esetben sikeresnek bizonyult.
ÉN CSAK LEÍRTAM – Az USA a világ egyik legkorruptabb országa, de még mindig a „lehetőségek hazája”.
Távozik a szabolcsi rendőrfőkapitány, Farkas József
Hogyan halt meg a valóságban Hunyadi János?
Betámadták Opitz Barbit és Szolnoki Szabolcsot: „Látszik, hogy megromlott a viszonyuk!”
Ez már nem csak egy újságcikk: a Vatikánban kimondták, Erdő Pétert választanák a következő pápának
Mi van köztük? Sűrűn látják együtt a Farm VIP két sztárját
A rendőrség úgy kiosztotta Hadházyt a közlekedésbénító minitüntetései miatt, hogy a fal adta a másikat
Megkezdődött a házomlás miatt lebénult balerina pere
Nemzeti gyásznap: így lesznek nyitva a boltok szombaton
Hadházy május 1-jén sem tüntethet az Erzsébet hídon
Galambos Lajos: Még csak nem is ismerem azt, akit állítólag megvesztegettem
Orbán Viktor: Búcsú Ferenc pápától
Kiss-Rigó László elárulta, mennyi esélyt lát Erdő Péter pápává választására
A Tisza-pártelnök álságos kijelentése olyan nemzeti érzelmekre próbál hatni, amelyekhez neki nem sok köze van.
A nemzetállami demokratikus törvényhozási jog fölött ma már egy alkotmányjogiasított „felső” jog van.
A kényszerített leszerelés eddig minden esetben sikeresnek bizonyult.
ÉN CSAK LEÍRTAM – Az USA a világ egyik legkorruptabb országa, de még mindig a „lehetőségek hazája”.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Tisza-pártelnök álságos kijelentése olyan nemzeti érzelmekre próbál hatni, amelyekhez neki nem sok köze van.
A nemzetállami demokratikus törvényhozási jog fölött ma már egy alkotmányjogiasított „felső” jog van.
A kényszerített leszerelés eddig minden esetben sikeresnek bizonyult.
Tíz éve kezdődött a migrációs válság.
ÉN CSAK LEÍRTAM – Az USA a világ egyik legkorruptabb országa, de még mindig a „lehetőségek hazája”.
A hadseregnek és a titkosszolgálatoknak a pártpolitikai csatározások felett kell állniuk.
KERESZTES HADJÁRAT – Az egyenlősdi természetellenes, az anyagvilág börtön, a következményük összeomlás.
Az Északi-sarkkör felett fekvő norvég kisváros nem tud mit kezdeni a hihetetlen érdeklődéssel.
Összművészeti produkció a zeneszerző lakáskoncertjén.
A 99,8 százalékból szombatra biztossá válhat, hogy 447 gól és megannyi második hely után legalább egy salátástál összejön.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
